|
Alkonyat - Újhold (The Twilight Saga: New Moon) |
Írta: Kenobi |
2009. november 22. vasárnap, 01:17 |
Mit ne mondjak, megszenvedtem érte. Küzdelem a jegyekért, mert ugye mondanom sem kell, de tini lányok csivitelő hadával kellett viaskodnom. Aranyosak a drágák, lelkesek, könnyes szemekkel ájuldoznak egy vámpírcsókért és már napokkal a bemutató előtt letáboroztak a mozi pénztáránál. Kismacival, rózsaszín párnákkal, meg ennek a Robert Pattison nevezetű macskajancsinak a képeivel. A legbuzgóbb imádók nem átallottak a fickóról egész alakos poszterrel odaállítani. Persze megértem őket, én pelyhedző állú kiscsibe koromban Winnetou-ért, az apacs törzsfőnökért voltam oda, de kit érdekelnek manapság az indiánok? Ja, itt is előfordul néhány? Hogy mik vannak! Csak az idők szava változik. Huhogás és sápadtarcúak üldözése helyett szálkásra gyúrt felsőtesttel és talpig klotgatyában villognak. Máskor nyamvadt tekintetű vámpírok húzzák az időt. A sápadt arcukkal. Nincs mese: megérkezett hát az Alkonyat-saga második Holdrohama! Óriási felhajtással, zajos bevételi mutatókkal és alaposan megosztva a világot.
Ahogy az éjszaka gyermekeinél dúl a mondás: kétféle ember van. Az egyikből már ettek, a másikból majd fognak. Az Újhold is ilyen, lehet szeretni, meg nem. Én inkább csenden haldokoltam alatta. Összeszorított fogakkal, de rendületlen kitartással. Az idő ólomlábakon toporgott, egy perc előre, kettő hátra. Gondoltam, túszul ejtem a mozigépészt, és elengedése fejében előrébb ugrunk a filmben. Mingyá a végére, hogy ne kínozzuk egymást. Mondhatom máként is: finoman szólva sem lettem a cucc elszánt rajongója. Okok között kereshetem például a lassú – na, ne finomkodjunk – fárasztóan unalmasra sikeredett történetszövést. Biztos a könyvben is így lehet, mittudom én. Nem olvastam. Elismerem, roppan hiányosság a részemről, böszme nagy lik a műveltségemben, bár van olyan sejtésem, az is marad. Csak a homály hatalmas a részemről: Bella és Edward szerelmének tökölődésén mi a nyavalyától lehet annyira elájulni? Pedig a válasz rém egyszerű. Nem nekem készült. A tizenéves lányok lennének a film becserkészett áldozatai. Nekik szinte mindegy, mi mozog a képen, csak Alkonyat jeligével legyen. Az Újhold lehet számukra az év eseménye. Erre bizseregtek már hónapok óta, egyfajta álcázott agymosás lett számukra a vámpír csóka és a bágyatag tekintetű leányzó szenvedélyes kavarca. Most lehet elővenni ismételten a könyveket, újabb vetítésen repetázni, kitrécselni a barátnőkkel az eseményeket, és várni türelmetlenül a harmadik epizódot. A bolygó remélhetőleg nagyobbik része pedig csak ámul és értetlenül vakarja a kupáját. Na, ja. Ők azok, akik már elmúltak nagyjából tizenhat évesek. Én is imígyen lennék. Kinőttem már a vihogós lányka korszakomból. A történetről csak azért nem mondanék semmit, mert a hívők betéve fújják, akiket meg nem érdekel dolog, minek is olvasnák, a témában eddig szüzek meg csak saját felelősségre! Bár akad pár dolog, amire az alkotók rendesen ráizgultak. Ilyenek elrettentésül az izompacsirta bájgúnárok. Olyan kockahasuk van, hogy a sörpocakom ijedtében elbújt. Néha akciózva picit, ugranak egyet vérfarkas irányba. Csak ott a megjelenítéssel lennének fenntartásaim. Kicsit digitálisan összecsapottak, mintha a trükkösök magasról le*szarták volna az egészet. Tutira rohannak milliószám a skaccok a moziba, minek erőlködjünk? Vélhették mosolyogva. Tetézve a bajságokat, előkerül Jacob. Hosszú sötét hajára orgazmusban a samponok. Majd rövid lesz a bozont, talán sok volt a korpa? Vigyorával új értelmezést nyer a vakító fehérség. Bármelyik fogkrém besárgulna az irigységtől. A vámpírok a szokásosak. Erősek, falfehérre sikáltak és olyan piros a szemük, mint a b*szó nyulaké. Fő hangsúly természetesen Bella vívódása. Edward mester is előkerül időnként látomásként. Olyan füstfelhőből okosságot osztó, lassításos mászkálás a szerepe, sajnálom is érte szegényt. Összegzés: Nem lett a kedvencem. Eseménytelen, hosszú, és a fanatikus rajongókat leszámítva totális kudarc. Csapnivaló színészek és időnként borzalmas zene. A kijáratnál figyeltem a férfinépség ábrázatát. Ennyi meggyötört pacákot régen láttam egy kupacban. Olyan pofákat vágtunk, mintha savanyú káposztát ettünk volna szilvalekvárral. Üdítőnek meg ecettel kevert benzint kortyolgatnánk. Bezzeg a lányoknak annál jobban bejött! De az van, ezt köll szeretni. Az Alkonyat - Újhold a fiatal csajok szent imája, imádata lett. Másoknak maga a tömény szenvedés… 4/10 Kenobi |
Módosítás dátuma: 2010. február 06. szombat, 23:08 |
|