Nem fogok hosszan és mélyen belemenni a kritikába, hisz a film sem volt sokkal több, mint 80 perc. A film párkapcsolatokról szól, elsődlegesen, ami valóban első ránézésre nem pasiknak szól, azonban ha ajánlanom kellene, simán páros szórakozásnak is betudható ez a mozi.

Oké, az ember nem várna túl sokat egy olyan rendező-forgatókönyvírótól, akinek ez az első komolyabb munkája. Orosz Dénes viszont ennek ellenére, egyszerűen, visszafogottan megalkotott egy olyan mozit, aminek stílusa némileg Woody Allen-éhez hasonlítható. Tudom, ez túl nagy dicséret, és természetes, hogy Woody csak egy van, azonban ez mindenképpen egy jó kezdés a fiatalember részéről. A 31 éves rendező ügyesen csinált az idei évre egy nőket-férfiakat egyaránt megnevettető, s egyben elgondolkodtató filmet, remek zenei betétekkel. Nyilván nem véletlen Herendi Gábor produceri jelenléte, hisz a Valami Amerika rendezőjének már sikerült bravúrokat elérni a mozis szakmában.

Nos, visszakanyarodva filmünkhöz, a két főszereplő András és Lilla már 5 éve együtt élnek. Mondhatni, minden rendben van az életükkel, a kapcsolatukkal. Ezt megjelenítve, egy-egy mondat, rezzenés, mozdulat, amivel az első pár percben már azonosulni is tud a néző, hisz egyszerűen és racionálisan felvázolja a két ember kapcsolatát. Nincsenek túl nyálas párbeszédek, csak szimpla beszélgetések, nézések, jelzések. Lilla terhes lesz, és itt kezdődik a cselekmény enyhe felfutása, mivel András a „bepánikolás” hatására, minden nap más és más Lillát talál otthon. Itt gondolkodunk főhősünkkel együtt, valóban egy Igazi van, vagy megtalálhatjuk másban is azt, amit keresünk? A film vége természetesen választ ad erre a kérdésre is… 

Tompos Kátya és Csányi Sándor elég jól hozták a figurák megszemélyesítését, és azért „csak” elég jól, mert Csányitól talán többet várt volna az ember. Igaz, hogy már a csapból is ő folyik, és az is igaz, hogy a megszokott macsó típust most levedlette magáról és egy átlagos pasit alakít, akit talán nagyobb kihívás eljátszani, most mégsem hatott rám úgy, ahogy például a Csak sex és más semmi-ben. Kátyát viszont jó volt látni egy merőben más típusú karakterben, mint amit láthattunk tőle a Valami Amerika 2-ben. Aki kimaradhatott volna? Osvárt Andrea. Ezért valóban kár volt hazaugrani Olaszországból.

Ami tetszett? A film nem egy megszokott romantikus-vígjáték, mert van benne némi drámaiság, és kicsit elgondolkodtat is, de pont úgy van összegyúrva, hogy egyik irányba se billenjen el igazán, és ez az, amitől eredetibb, őszintébb szárnyalás a képzelet erejével…

6/10 pont