A nem is oly távoli jövőben csupán egyetlen autómárka létezik. A főhős Repo srác ezzel kajtatja végig a város utcáit. De nyeljük le a filmbe csempészett reklámot, a helyzet az, keményen felkötheti mindenki a gatyáját! Ha leáll a ketyegőnk, taccsra vágódik a májunk, új térdprotkóra lesz szükségünk, netán egy hasnyálmirigy pótlásán múlik az életünk, nem probléma. A mechanikus szervek transzplantációja rutinmóka, a szerencsétlen kuncsaftnak pedig egyetlen dolga van: fizetni. Csengetni a lóvét pontosan, hónapról-hónapra. Mert ha nem, irgum-burgum. Bizony, bizony. Kemény következményei vannak, ha valaki elsumákolja, vagy nem óhajtja a törlesztő részleteket kipengetni. Megjelenik otthonában, búvóhelyén, akárhol Jude Law és Forest Whitaker verőlegény párosa, kicsit dühöngeni. Nem elég, hogy kiverik az adósokból még a szart is, de ott helyben kibelezik. A Repo Men szóljon intő figyelmeztetésként mindazoknak, akik szervtranszplantáción törik a fejüket. Illetve… Bankoknak, mit is lehet kezdeni a renitens tartozókkal.

A főszereplő élete természetesen forgandó, hamar át lehet esni a ló másik oldalára, ami nem is meglepő. Így lészen az üldözőből üldözött. Hisz tucatakcióhoz van szerencsénk, mindig így alakulnak az események. Bejáratott sablonok, ismerős klisék bújnak elő minduntalan. Vagy húsz filmcím toporgott a fejemben, ihletforrásként. Ez nem baj egyébként, újat kitalálni a géniuszok adottsága, koppintásokat összegyúrni működő egésszé az iparosok feladata, hazavágni egy filmet meg a bénák kiváltsága. A Repo Men ígéretes sztorival és remek aktorokkal a tarsolyában rukkol elő. De… Valamiért mégsem lett több az átlagosnál. Miguel Sapochnik kezdő rendezőként biztos nem pattoghatott. Fogták a kezét, lógathatta lábát a bilibe, belepofáztak elképzeléseibe, nem érezni egyetlen képkockájában sem rendezői egyéniséget, a meghökkentőt, filmje magától is eldöcög. Tegyük gyorsan hozzá, ilyen színészekkel nem nehéz dolgozni. Jude Law kisujjból hozza a megszokottat. Csibészes, kisfiús mosolyát ötvözte a szervbehajtó könyörületet nem ismerő lelketlenségével, megspékelve a menekülő hős, szétrúgom mindenkinek a tökét a szeretett nőmért ismerős ábrázatával. Liev Schreiber alapból utálni való tróger. Forest Whitaker pedig… Na, ő legalább próbálja menteni a menthetőt, hogy nem totális katasztrófa lett a buliból, nagyrészt neki köszönhető.

Tehát nem reménytelen a film. Inkább gyámoltalan. Próbálják tolni a tökös, családjával hadilábon álló csávó figuráját. Csak erőtlenül. Összefércelt nőjében szinte egyetlen eredeti alkatrész sincs. A kis Terminátor-girl. A nyomasztó képi világ kimerül néhány sötétbe burkolódzó felhőkarcoló mutogatásában, meg hát a jövő társadalmában minden műszervvel testében bóklászó atyafi megátalkodott gazember. Nekem ez jött le elsőre. Fizetni valamiért senki nem akar. Hm. A Jude Law által megformált Remy gyerek, pedig ismét egy érdekes adalék. Miért van az, hogy mostanában olyan főszereplőkért kell aggodalmaskodnunk, akik se perc alatt küldenek el a túlvilágra mindenféle lelkizés nélkül emberek százait? Napjaink hollywoodi találmánya a tömeggyilkos jófiú? Ha-ha. Kacag a művakbelem. Ja, szinte hallom a válaszokat. Öreg, ne okoskodjál, Maci Laci és Zsebibaba ideje már lejárt.

Összegzés: Akciófilmet kapunk a pénzünkért, olyan ismerős gyanúsat. Itt is láttam valami hasonlót, meg ott is. De most fölveszem a jobbik ingemet. Minden nyavalygásom félredobva írom le, legalább egyszer nézhető mozi lett ebből a Repo manusból. Bedobnak pár mérsékelt csavart, váratlannak tűnő fordulatot, ilyesmik. Nem ettől a filmtől döglik a légy, Jude Law sem teszi ki a falra, de ha valaki vágyik némi szenvedgetősen akciós, picit sci-fi beütésű moslékra, vidáman elszórakoztatja. A napi gyilkolási adagod a film által teljesítve, a műszíved részleteit pedig pontosan fizesd!!! Minden más esetben megjelenik lakásodban a Jude Law Forest Whitaker duó picit a belsődben szétnézni.