A chicagói sebészorvos, Dr. Paul Kersey csak közvetetten ismeri az utcai erőszakot, amit a műtőjébe került számtalan áldozat szenved el. Ám mindez megváltozik, mikor feleségét és lányát brutális támadás éri külvárosi otthonukban. Megelégelve a túlterhelt rendőrség tétlenségét, a bosszúvágytól fűtött Paul maga ered az elkövetők nyomába, hogy igazságot szolgáltasson. A megszaporodó önítélkezésekre a média is felfigyel, a lakosság pedig azt találgatja, hogy őrangyal vagy hóhér járja-e a város utcáit.
2001. szeptember 11-én sosem látott méretű támadás érte az Egyesült Államokat. Egy nap sem kellett hozzá, hogy döntés szülessen az első válaszcsapásról. Egy fiatal, vakmerő, de igazi háborút még sosem látott tiszt vezetésével egy elit kommandós egységet dobtak le az afgán hegyek közé. A feladatuk az, hogy eljussanak Mazár-e Sarifba, elfoglalják a várost és elvágják az al-Kaida utánpótlási vonalát. A helyszínen a kommandósok átmeneti szövetséget kötnek egy helyi hadúrral, aki támogatja őket: lovakat ad nekik a harchoz. A legmodernebb haditechnikára kiképzett 12 katona attól kezdve lóháton csatázik. Hatalmas túlerő ellen, elképesztő körülmények között küzdenek, de vigyáznak egymásra és a lovaikra: a háború új szabályait tanulják.
Enyedi Ildikó Cannes-ban a Legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjával elismert, trendekbe nem illeszthető, ironikus "fényfilmje" rövid időre visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Pannonia entertainment együttműködésében.
A drámai és komikus elemeket vegyítő, szimbolikus történetben a 20. század szilveszterén két ikerlány, az anarchista Lili és a léha erkölcsű luxusnő, Dóra, valamint az őket egységként szerető Z. úr egyszerre érnek az Orient expresszen a magyar országhatárra. Edison találmányainak igézetében pergő történetük speciális "boldogságkutatás", a "tömeggyilkos század" visszaperlése az állandóan változó világ, a létezés csodájától. Tarkovszkij csodálatos színésze, Oleg Jankovszkij egy fiatal lengyel színésznővel, Dorotha Segdával alkotott felejthetetlen kettőst.
A film Lev Tolsztoj Anna Karenina és Vikentyij Vereszajev A japán háborúban című regénye alapján készült. Az 1904-es orosz-japán háborúban a sebesült Vronszkij gróf találkozik nagy szerelme, Anna Karenina fiával, Szergejjel, aki katonaorvos. Szergej magyarázatot kér tőle, mi sodorta anyját annak idején öngyilkosságba. Vronszkij felidézi szerelmük történetét, amelyért Anna vállalta a szakítást férjével, fia elvesztését és a nagyvilág megvetését. Karen Shakhnazarov feldolgozása új oldalról világítja meg a hősnőt. Jelizaveta Bojarszkaja alakításában Anna érdesebb, kiszámíthatatlanabb, bizonytalansága, szenvedése őszinte szerelmében is állandó feszültségeket szül. Ebben az adaptációban válik igazán plasztikussá és érthetővé Anna Karenina tragikus sorsa.
Dominika Jegorováról sok minden elmondható. Odaadó gyermek, aki bármi áron megvédi édesanyját. Prímabalerina, aki testileg és lelkileg is a végsőkig feszítette korlátait. Mestere a csábításnak és a manipulálásnak. Amikor a karrierje végét jelentő sérülést szenved, bizonytalan és sötét jövő dereng fel Dominika és anyja előtt. Így lesz a lányból könnyű préda a Veréb Iskola, egy titkos hírszerzési szolgálat számára, akik kivételes fiatalokat tanítanak arra, hogy testüket és elméjüket fegyverként használják. Kiállja a szadista kiképzést, és belőle válik a legveszedelmesebb Veréb, akit a program valaha produkált. Dominikának most össze kell egyeztetnie új énjét azzal, aki egykor volt; nemcsak saját, hanem minden kedves ismerősének élete veszélyben forog, köztük egy amerikai CIA-ügynöké, aki minduntalan győzködi: ő az egyetlen ember, akiben a lány megbízhat.