Hogyan reagálnál, ha egy kilenctagú roma család a szomszédodba költözne? És ha a kertedbe? Majd a nappalidba? A Romazuri című francia vígjátékban ez történik ugyanis a felesége szoknyája mögött élő, mérsékelten sikeres, szabad szellemű íróval, Jean Etienne Fougerole-lal, akinek új könyve, a Tárt karokkal aktuális témát boncolgat: nyújts segítséget a rászorulóknak! Egy tévévita során egy harcias újságíró felszólítja Fougerole-t, hogy a nagy szavak helyett mutasson példát! A műsoron fellelkesülve másnap reggel egy kilenctagú roma család jelenik meg Fougerole villája előtt, akiket a jómódú család ezek után kénytelen mosolyogva, tárt karokkal vendégül látni. A vendégeskedés lassan együttéléssé nyúlik, megannyi mulattató helyzetet szül, és olyan változásokat hoz az elit franciák életébe, melyeket legvadabb álmaikban sem gondoltak volna.
Az ókori királynő, kinek életét igazságtalanul oltották ki, évezredek óta nyugszik kriptájába temetve, mélyen a sivatag kérlelhetetlen homoktengere alatt. Legalább is eddig így hittük. Ám most életre kel, és a világra szabadítja régóta felgyülemlett bosszúvágyát, és az ezzel járó elképzelhetetlen borzalmakat.
A Közel-Kelet homokdűnéitől a mai London alatti titkos labirintusokig ívelő nagyszabású kaland meglepő izgalmaival és lélegzetelállító csodáival páratlanul fantáziadús betekintést ad az istenek és a szörnyetegek újraértelmezett világába.
A Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól, egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút, Aryant, meglőnek a határon. Csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Útlevelet ígér neki. A fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét. Új válaszokat kell találnia mindenre, amiben eddig hitt.
„A művészet templomai” ismeretterjesztő sorozat következő epizódjában Oroszország történelmének és művészettörténetének egy rövid, ám annál jelentőségteljesebb szegmense, az 1917-es orosz forradalom és az orosz avantgárd korszak tárul fel, ritkán látható archív felvételek és műelemzések, szakértői interjúk segítségével. A Moszkvában, Szentpéterváron és Londonban forgatott merész és izgalmas dokumentumfilmben olyan művészek életét és munkásságát ismerhetjük meg – műveik elemző bemutatása mellett leszármazottaik személyes beszámolóiból – mint Chagall, Kandinszkij, Malevics és sokan mások. Az Állami Tretyjakov Galéria, az Orosz Állami Múzeum, az Ermitázs és londoni Királyi Művészeti Akadémia közreműködésével készült filmben olyan, egykor betiltott remekműveket ismerhetünk meg, amelyek ezidáig csak ritkán léphették át Oroszország határait. Úttörőket, akik küldetésüknek tekintették, hogy egy Új Művészetet alkossanak egy Új Világnak (erre utal a film eredeti címe: New Art for a New World). Bár az utópisztikus irányzatot alig 15 év után eltiporta a sztálini diktatúra, az orosz avantgárd a mai napig mély és fontos befolyást gyakorol a művészeti mozgalmakra.
Pierre, mióta megözvegyült, elvonult a világ elől, és csak egyetlen gyermeke jelenti számára a kapcsolatot a külvilággal. Miután lánya megajándékozza egy számítógéppel, a férfi felfedezi az interneten található online ismerkedő oldalak végtelen lehetőségét, és meg is ismerkedik egy gyönyörű fiatal nővel, akit nagyon megérint Pierre érett gondolkodása és romantikus természete. Azt azonban nem sejti, hogy a férfi a nagyapja lehetne. Ugyanis Pierre egy fiatal srác, Alex képével regisztrált az oldalra, így ha nem akarja elveszíteni online szerelmét, meg kell győznie Alexet, hogy menjen el helyette a randevúra.
