Ez nem a klónok háborúja!Inkább a futása.Vagy hülyének
nézése?
Amerika legnagyobb
hasznot termelő filmiparosai között Michael Baynak bizonyára kivételezett helye
van.Ő az,akinek személyes arculati kézikönyvében olyan elhíresült fejezetcímek
vannak,mint kórbonctani hulla-móka ,feka humorral való visszaélés,vegyifegyverrel
körített börtönbuli,illetve felsőfokú hőstanfolyam.
Aztán,hogy ezeknek a dolgoknak a képi megjelenítése kinek mennyire emeli meg az
adrenalin szintjét,vagy a horkolása hangerejét,hogyan is szaltózunk az
ámulattól,mások pedig a dührohamtól,az bizony már egy másik történet .Mert
bizony el tudom fogadni,hogy a"főhős a napba néz,miközben a képén az
izzadtság vízesésként zubog alá a francba”típusú képektől az érzékenyebb
lélekkel megáldott nézőnek gyilkolhatnékja támad,de attól még a filmet tágra
nyílt optikákkal figyelők másik felénél bejöhet ez a stílus.Mint ahogy bejött A
szikla,az Armageddon és a Bad boys duplázás,a Pearl Harbor,vagy akár a
Transformers esetében.
Jól lehet látni,hogy A sziget sem akar egekbe röppenő művészfilm lenni,mint
ahogy a rendező eddigi akció és látvány orgiái sem,viszont a műfaján belül
egészen szépen teljesít,s célja az önfeledt szórakoztatás.Így minden kellékét
megtalálhatom benne,amitől lehidalok: autósüldözést,tölténymennyiséget és a
dirinkre olyannyira jellemző lassítás hegyeket,amit én,mint darab néző egy
átlagos John Woo-vagy Michael Bay-filmtől minimálisan elvárok.Megvannak a
jófiú-rosszfiú klisék is,és a hi-tech vackokra bekómálók is odalesznek a
boldogságtól.A sztori ugyan ismét nem kíván professzori végzettséget,de az alkotók
megpróbáltak a legújabb kori tudomány egyik slágerére,az emberi klónozásra
felhúzni egy épkézláb sci-fit.Méghozzá úgy,hogy a tartalom és forma aránya
azért ne tolódjon el a tűréshatáron túl,az utóbbi felé.S ez nagyjából sikerült
is nekik,mert a film kicsivel több mint két órája alatt nem nagyon éreztem
komolyabb unalmat vagy felesleges erőfitogtatást.Persze,azért én is
megmosolyogtam a nyolcvanemeletnyi zuhanást is gond nélkül átvészelő műemberek
néhány cselekedetét,de az ilyen túlkapások szerethető kellékei a filmnek.
Ami azonban vitathatatlanul a nagy átlag fölé helyezi A szigetet-s feledteti
hibáit-,az a főszereplőt életre keltő Ewan McGregor és nagyszerű színészi
kvalitásai.A skótok-Sean Connery óta-legnagyobb büszkeségének ugyanis teljesen
mindegy,hogy Mongóliában sorozatot motorozó túristát,nagy mesemondót,vagy
sebzett lelkű dalnokot,szabadságharcos klónfiút vagy éppen klónok ellen harcoló
Jedi lovagot kelt életre,játéka mindig egyedi ízzel gazdagítja a
produkciót.Ezúttal is elhiszem neki a szkepticizmust,az aggódást,a
tanácstalanságot és-a Star Wars után-már a racionális hősiesség sem üt el
annyira karakterétől.Mellette a kötelező "dombos vidék",a cicababa
Scarlett Johansson alig-alig kerül reflektorfénybe,míg a film fejvadászát alakító
Djimon Hounsout pedig inkább félteném.Nehogy összefusson egy Gladiátorral!Sean
Bean hozza a szokásos intelligens szemétládát,ami szerep tagadhatatlanul illik
hozzá és Steve Buscemi ápolatlan,kattant csőlakó figurájától sem fogtam padlót
meglepetésemben.
Nagyjából tehát minden és mindenki helyén van A szigetben,ami ennek ellenére
nem éppen dicsőségként került bele Bay repertoárjába.Hazájában ugyanis óriási
buktának számított a film,ami-látva gyengéit és erényeit-számomra olyan mértékű
elfehéredést okozott,mint filmünk klónlegényeinek és klónleányainak
egyenruhája.
yoda70
|