Terry Gilliam

Családjával tizenegy éves korában Los Angelesbe költözött – addigi gyerekkorát ő maga Huckleberry Finnéhez és Tom Sawyeréhez hasonlította. Rajztehetsége, sőt a mozgóképpé összeálló rajzok iránti érzéke korán megmutatkozott. Érettségi után az Occidental College-ban kezdett fizikát tanulni, de végül a politológiát végezte el.

Az egyetemi lap számára készített néhány rajzát elküldte az ismert képregény-rajzolónak, Harvey Kurtzmannak, aki felvette a New York-i Help! magazin stábjába. Egy itteni munkája kapcsán ismerkedett meg John Cleese-zel.

Néhány hónapig a Nemzeti Gárdánál szolgált, majd fél évig utazgatott Európában. Visszatérése után Los Angelesben helyezkedett el egy reklámügynökségnél.

1967-ben tanúja volt, amint a rendőrség szétvert egy Lyndon B. Johnson elnök elleni békés tüntetést. Ր maga nem vett részt a megmozduláson, csak arra járt, de a rendőrök őt is megverték. Mint mondja, ez volt az első alkalom, amikor „megtapasztalta a földi poklot”. Állásából kirúgták, de egyébként is felmondott volna, mivel el akarta hagyni az országot. Ez az élmény minden bizonnyal egyik fő forrása lett a hatalom és a bürokrácia ábrázolásának a filmjeiben.

A londoni Londoner magazin művészeti vezetője lett, de szűknek érezte a nyomtatott sajtó korlátait, ezért megkereste John Cleese-t, hogy szerezzen neki valami televíziós munkát. Cleese Humphrey Barclay-hoz irányította, aki a We Have Ways of Making You Laugh című műsorban adott neki munkát.

A Monty Python-csoportba Eric Idle javaslatára került. A Flying Circus sorozatban szabad kezet kapott a szkeccseket összekötő animációk készítésében, és sokszor még kisebb szerepeket is eljátszott. Mindkettő mélyvíz volt a számára: „Ismertem az animációkészítés elméletét, olvastam erről egy-két könyvet, de csinálni még nem csináltam.” A kivágott figurákkal készített filmek nagy előnye volt a gyorsaság és az egyszerűség, valamint a kis költségvetés.

Ebben az időben ismerkedett meg későbbi feleségével, Maggie Westonnal, aki a stáb sminkese volt. A Monty Python többi tagja szerint meglehetősen szerény szókincse volt. Graham Chapman egy interjúban elmesélte,hogy egyszer egy tenger fölött repülve Terry azt mondta:" Nézzétek egy csomó víz van alattunk" Cleese szerint, ami tetszett Terrynek arra mindenre azt mondta:"Ja ja ez nagyon bejön nekem."Ami nem tetszett neki:"Ja ez bassza a csőrömet."

A Monty Python-csoportban szerezte első rendezői tapasztalatait is. A Gyalog galoppban már Terry Jones társrendezője volt. Első önálló filmje a Jabberwocky (1977), Michael Palin főszereplésével. Az 1981-es Időbanditák (Time Bandits) sikere után belevághatott egy nagyobb lélegzetű vállalkozásba, a Brazil című különleges hangulatú szatírába, mely egyaránt merített Kafkából és George Orwellből, és saját, az államhatalommal kapcsolatos élményeiből is. A filmet finanszírozó Universal Pictures anyagi okokra hivatkozva sok mindent megváltoztatott a forgatás során, Gilliam tiltakozása ellenére, így a végső változat nem felel meg mindenben az ő elképzeléseinek (a DVD-kiadás már tartalmazza a rendezői változatot is).

Az "Időbanditák", a "Brazil" és következő (nem túl sikeres) filmje, a Münchausen báró kalandjai (The Adventures of Baron Munchausen, 1988) egyfajta laza trilógiát alkot, lévén az emberi élet három korszakát, s az azokra jellemző kérdéseket mutatja be.

Első „hollywoodi” filmje a Halászkirály legendája (The Fisher King, 1991) Jeff Bridgesszel, Robin Williamsszel, Amanda Plummerrel és az alakításáért Oscar-díjat kapó Mercedes Ruehllel. A "Brazil" miatt „nehézfejű”-nek és a Münchausen miatt „megalomániás”-nak elkönyvelt rendező ezzel vált igazán elfogadottá.

Ugyanakkor a következő – máig megvalósítatlan – filmtervével (The Defective Detective) ugyanazok a gondok adódtak, mint a Brazillal vagy a Münchausennel: a stúdió (jelen esetben a Paramount Pictures) nem hitte el, hogy a látványos film a Gilliam által kért alacsony összegből megvalósítható.

A következő, a "Halászkirály legendájá"-hoz hasonlóan sikeres filmje a 12 majom (Twelve Monkeys, 1995) Bruce Willisszel és Brad Pitt-tel. Ebben időutazással, az emberiséget ért világméretű járvány következményeivel, és a biológiai terrorizmus témájával foglalkozott, eredeti módon.

A Hunter S. Thompson írásából készült Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas, 1998) rendezését a művészeti kérdések kapcsán kialakult nézeteltérések miatt távozó Alex Coxtól vette át, és több helyen átdolgozta a forgatókönyvet. A rá jellemző erős vizualitásnak köszönhetően talán ezt a drámát tarthatjuk Gilliam legmegdöbbentőbb erejű alkotásának. A főszerepet Johnny Depp és Benicio del Toro alakította.

A Gilliam-i életmű tele van olyan Gilliam filmekkel, amelyek soha sem készültek el. Az egyik leghíresebb filmje, amit nem csinált meg, a Don Quijote című alkotás, amelyet éveken át tartó tervezések után kezdtek el forgatni, ám néhány nap után elfogyott a pénz, és mindenki mehetett haza. Némi vigasz, hogy a film nem- elkészüléséről szóló dokumentumfilm (Lost in La Mancha) több díjat is nyert.

Forrás: Wikipédia

       

Filmjei:
2011 -The Man Who Killed Don Quixote (forgatókönyvíró)
2009 - The Imaginarium of Doctor Parnassus (forgatókönyvíró, rendező)
2005 - Földrengések zongorahangolója (The Piano Tuner of Earthquakes) (ügyvezető producer)
2005 - Tideland (forgatókönyvíró, rendez)
2005 - Grimm (The Brothers Grimm) (rendező)
2002 - La Mancha elveszett lovagja (Lost in La Mancha) (önmaga)
1998 - Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas) (forgatókönyvíró, rendező)
1995 - 12 majom (Twelve Monkeys) (rendező)
1991 - Halászkirály legendája (The Fisher King) (rendező)
1989 - 80 nap alatt a Föld körül Michael Palinnel (Michael Palin: Around the World in 80 Days) (önmaga)
1988 - Münchausen báró kalandjai (The Adventures of Baron Munchausen) (rendező)
1985 - Brazil (forgatókönyvíró, rendező)
1983 - Az élet értelme (Monty Python's The Meaning of Life) (animáció, forgatókönyvíró, színész)
1981 - Időbanditák (Time Bandits) (forgatókönyvíró, producer, rendező)         
1979 - Brian élete (Monty Python's Life of Brian) (animáció, forgatókönyvíró)
1977 - Jabberwocky (forgatókönyvíró, rendező)
1975 - Gyaloggalopp (Monty Python and the Holy Grail) (forgatókönyvíró, rendező)
1974 - The Miracle Of Flight (animációs rövidfilm)
1972 - És most valami egészen más (And Now For Something Completely Different) (színész)
1969 - Monty Python Repülő Cirkusza sorozat (Monty Python's Flying Circus) (színész)
1968 - Storytime (animációs rövidfilm)