Shakespeare Lear királya egy ősi kelta monda nyomán született. E műben Shakespeare a király és lányai valamint Gloster gróf és fiai történetén keresztül a jó és rossz (amit már rendszeres olvasóink tapasztalhattak, viszonylagos) valamint a nemzedékek harcát mutatja be. Azonban nem csak a nemzedékek, de a gyermekek is harcolnak egymás ellen.

A Lear királynak számtalan feldolgozása  létezik. Nagyon sokan, nagyon sokféle környezetbe ültették már át ezt a történetet. Hiszen a probléma, amellyel foglalkozik - sajnos - nem korhoz, földrajzi területhez köthető. Akár ma is, itt is játszódhatna.

Az egyik ilyen feldolgozás Kurosawa filmje, melynek címe Ran-Káosz. Már a film címe is nagyon találó. Több síkon is. Ha a ran szóra rákeresünk, a találatok között megjelenik az is, hogy valami felbomlik... Igen, e filmben a bomlás, a káosz több szinten is megjelenik. Megjelenik az egyén és a társadalom szintén is.

A cselekmény a XVI. századi Japánban játszódik. Amikor Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását három  gyermeke közül a legidősebb fiának, Tarónak, elkezdődik a bomlás,  a káosz. Hiszen a két nagyobbik fiának képmutató, alázatos viselkedése elbűvöli a 70 éves fejedelmet, míg szókimondó, ám kissé  nyersen fogalmazó fiát (Saburot) kitagadja.

A fejedelem maga sem tud megbékélni teljesen a visszavonulás gondolatával, szeretne továbbra is irányító szerepet betölteni, ám igen rövid idő alatt megbizonyosodhat róla, hogy két nagyobbik fia nem hogy beleszólást nem enged az életükbe, de a fejedelem már nemkívánatos személy udvarukban. Magára marad.

A két nagyobb testvér a hatalmi harcban mindent feléget maga körül, semmilyen áldozatot sem sajnálnak, hogy magukhoz ragadják az egész birodalom irányítását. Ezt látva Hidetora elméje a bomlás útjának  indul. Egyre inkább elszakad a való világtól. A szemünk láttára változik emberi ronccsá, s öregszik teste-lelke több 10 évet a film során.  Mindehhez hozzájárul, hogy szembesülnie kell az élete során elkövetett szörnyűségekkel. A  megölt, megcsonkított emberekkel, lerombolt, felégetett épületekkel. Nem csak fiai árulása, de az elkövetett borzalmak is hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrül. Mintegy szembesíti azzal, hogy ő okozta családja, birodalma pusztulását.

Két ember marad csupán mellette. Két olyan ember, aki  mindig megmondja az igazságot Hidetorának, még ha az nem is tetszik neki. Az idős fejedelem számtalanszor elüldözi őket, amikor nem tetszik neki az igazság, ők mégis mindig visszatérnek hozzá, haláláig hűségesen szolgálják. Legkisebb fiáról azonban hallani sem akar, pedig a film kezdetétől fogva nyilván való számunkra, nézők számára, hogy ő az egyetlen, akit érdekel apja és a birodalom sorsa.

A sors iróniája, vagy inkább  a rendező zsenialitásának egy újabb bizonyítéka, hogy amikor az apa és fia végre egymásra találna, mindketten életüket vesztik. Ezzel is bizonyítva, mekkora árat fizetett mindenki a hibás döntésért, azért, hogy az apát elvakította fiai hízelgése. És nem marad más, csak a káosz.

Érdekes még sok más szempontból is ez a film.

Megjelenik itt a történetben a nő, mint aki hízelgéssel, testi csábítással bármit elérhet. Igen nagy szerep jut itt a legidősebb fiú feleségének is,  akit az első perctől kezdve a bosszúállás vezérel, s talán az egész film során a leggonoszabb tettekre ő bírja rá a középső testvért, Tarot. Amint meghal férje, máris Taronak esküszik hűséget. Nőiességét kihasználva a férfi minden kérését teljesíti,  saját családját sem kímélve: a férfi hatalomvágyát táplálja, s még felesége meggyilkolására is rá tudja venni. Büntetését azonban ő sem kerülheti el. Ám mire ez bekövetkezne, az egész Ichimonji birodalom összeomlott: elérte célját, bosszút állt családjáért.

A japán színjátszás ősi hagyományainak megfelelően viszonylag kevés szó hangzik el a filmben. S az átlagosnál sokkal nagyobb szerepet kap a mozgás, az arcjáték. Érdemes a film megtekintése során ennek is figyelmet szentelni. Európai szemmel s a nyugati pergő akciófilmeken felnevelkedetteknek talán felesleges időpocsékolás is, pedig nem az. 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a természet szerepét sem. Fantasztikus párhuzamot fedezhetünk fel a felhők és  a cselekmény között. A rét, mint a megnyugvás forrása. A mezei virágok egyszerűsége.  Gyönyörűen épülnek be a cselekménybe.

Végül még egy jótanács: érdemes  az energiát nem sajnálni, s a filmet eredeti, japán nyelven, feliratozva megnézni.  Sokkal nagyobb élményt nyújt, mint a szinkronizált változat.


szamóca