Az emberiség sokszínű, pont ezért vagyunk így jók, ahogy vagyunk. Személy szerint mindenféle másságot elfogadok. De azt azért meg kell mondanom, a filmekben a homoszexuális párok elszaporodásával nem igazán értek egyet. Mivel egyre gyakoribbak az ilyen filmek, nem is szívesen nézem őket.

Mivel Robin Williams a kedvenceim közé tartozik, s a film tartalma sem utalt semmi  ilyesmire, a több hónapja kapott DVDt "gyanútlanul" helyeztem a lejátszómba. Mivel a film műfaja pszichothriller, kíváncsi voltam, most mit kapok. Ez a műfaj ugyanis a személyes kedvencem, ám rengeteg szemetet is találhatunk közöttük.
Nos, az első képkockák után nyilvánvalóvá vált, hogy Robin Williams (Gabriel) szeretője egy férfi volt.... Itt egy pillanatra meginogtam, kell ez a film nekem? Aztán úgy döntöttem, egy esélyt megérdemel.
S elkezdtem figyelni ... Éjjel, amikor egyébként is minden csendes, Mikó István sejtelmességet sugárzó magyarhangján egy történet kezdett kirajzolódni előttünk, amelyet egy szőke (minden bizonnyal) nő (csak a hosszú szőke haját láthatjuk) figyelt...
A történetet (rossz) szokásomtól eltérően nem fogom elmesélni, mert azt hiszem, kőzápor zúdúlna rám, meg aztán mi értelme lenne? Ezt át kell élni... :)
Az biztos, hogy a történet egyre bonyolultabbá válik, egyre jobban elbizonytalanodik a kedves néző, mi is történik itt ...
Ami tény: Robin Willamst elhagyta a barátja, a munkahelyén is a kiégés nyomait mutatja, az egész élete romokban hever. Hatalmas szívvel rendelkezik, szociálisan érzékeny. Ekkor adja át főnöke neki egy könyv kéziratát.
A könyvet egy 14 éves kisfiú írta, meglehetős részletességgel számol be azokról az attrocitásokról, megaláztatásokról, szexuális perverziókról, amelyeket ő szenvedett el kisgyermekként. A könyv megrázza Gabrielt. Amennyiben a film készítői hosszabb betekintést engedtek volna e kéziratba, mi is így reagáltunk volna, bár el tudjuk így is képzelni ...
Bekerül még a képbe a kisfiú szociális gondozója is, majd kiderül még egy fontos információ, a kisfiú AIDS-es, mint Gabriel volt barátja.
Innentől kezdve bonyolódik folyamatosan a helyzet. A film készítői remekül osztották be az időt. Csepegtetik csupán az információkat. S ezek nem azt segítik, hogy megértsük, mi is történt, hanem egyre több bizonytalanság lesz bennünk. Egyre kevésbé tudjuk, mi a valóság, és mi nem. Ezt a bizonytalanságot remekül alátámasztja a zene is.
S amikor már azt hisszük, mindent tudunk, azt mondjuk, nem is volt ez a film egy nagy szám. De akkor rápillantunk az órára, s látjuk, még kb fél óra hátra van. Akkor valaminek még történnie kell. Történik is. S megint azt hisszük, most már oké, teljes a kép. De egy kis hiányérzetünk még van. Tehát ez egy újabb csavart jelez, ami nem is marad el.
Azt azért nem állítom, hogy e film megtekintése után top 10-es listánk élére fog ugrani. Azt viszont igen, hogy jó kis szórakozás megtekinteni. Fordulatokban gazdag, kiszámíthatatlan, érdekes történet. Robin Willams személye is garancia, s a tőle elválaszthatatlan magyar hang, Mikó István is hozza a tőle megszokott remek formáját.




szamóca