Ez az az alapgondolat, amelyről ez a film szól. Adott a cím, egy fantasztikus főszereplő Jack Nicholson személyében. Ígéretes zene: Hans Zimmer. És forgatókönyv, amelynek alapja egy Dürrenmatt-dráma. Ha ennyit mondok el a filmről, már ez is sokat sejtet.
Amikor az ember életében nagy dolgok történnek - legyen az akár pozitív vagy negatív - alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez. Nem is lehet egyből szakítani mindennel. Kinek hosszabb, kinek rövidebb időt vesz igénybe ez az alkalmazkodás. Van, akinek sohasem sikerül, és ezáltal egész addigi élete romokba dől, egy "nyomorult bohóc" lesz belőle, de boldog ember soha többé.
Jerry (Jack Nicholson) életében ez a változás a nyugdíjazás. Világ életében nyomozó volt, mégpedig remek nyomozó. Mire nyugdíjba vonul, kollégái már csak egy "részeges bohóc"-ként tekintenek rá. Két váláson van túl, magányos. Teljesen új életet kellene kezdenie, dehát ez nem olyan egyszerű.
Ezért is indul el kollégáival a nyugdíjas búcsúztatójáról is egy bűntény helyszínére, ahol brutálisan meggyilkoltak egy kislányt. Jerry megesküszik a kislány szüleinek, hogy bármi áron, de megtalálja a gyilkost. Karácsony van, hideg, hó. A kollégák egyszerűen lezárják az ügyet: a tett helyszínén láttak egy értelmi fogyatékos férfit. Bármit a szájába lehet adni, adnak is. Mindent elvállal. Majd öngyilkos lesz. Ennél egyszerűbb megoldás nem is kell.
Ám Jerry nem nyugszik ebbe bele.Saját szakállára nyomozni kezd. Sokmindenre fény derül, például, hogy nem egyetlen gyilkosságról van szó, ám a volt kollégákat ez már nem érdekli. Idővel Jerry már nem is hangoztatja, ám soha nem szabadul meg igazán e bűntény hatásáa alól. Igyekszik berendezni új életét. Benzinkutat vásárol. Horgászik. Idővel családra is talál egy elvált nő és kislánya személyében. Látszólag minden rendben van. Éli az életét, de a szeme mindig nyitva. Óvja-félti a kislányt, aki az előző áldozatokhoz hasonlít, úgy korban, mint kinézetben. Nem tagadja meg nyomozó múltját.
S egy napon megérkezik az óriás, akiről a másik kislány is mesélt, aki tud varázsolni, s süniket osztogat. Jerry kap még egy esélyt. A kollégák felsorakoznak mellette. Ám az óriás nem érkezik meg. Nem is érkezhet. De nem azért, mert nem létezik. Ő többé már soha sehová nem mehet ... De ezt senki nem tudja: sem Jerry, sem a kislány és édesanyja, sem a kollégák...Jerry végleg elveszti hitelét. S ebben a pillanatban mást is veszít: egész addigi életét. Romokban a remek nyomozó mítosza, elveszíti a kislányt és édesanyját ....
Nézhetjük két oldalról a történetet: mekkora áldozat ez? A meggyilkolt kislányok szüleinek szemében bizonyára nem nagy. De Jerry egész életét szentelte ennek az ügynek. S mi lett a vége? Az igazság nem derült ki. Ő viszont mindent elveszített, ami egy ember életében számít. Nincs többé jó nyomozó. És nincs többé magánélet. Csak egy magányos ember, aki immáron tényleg egy "részeges bohóc"....
"Megmondta, nekem megmondta, a gyerek megmondta. Megmondta, hogy létezik, igen, megmondta. Ez nem mese, a gyerek megmondta...."
szamóca