Hol is kezdjem? Ez egy 2 és fél órás vígjáték, mely  néhol átmegy  romantikus-dokumentarista filmdrámába. Nos, ne ijedjünk meg, nem ennyire komoly a helyzet, de valahogy nem tudom hova tenni az egész filmet. Egyrészt kaphatunk egy kis ízelítőt az Amerikában oly népszerű stand-up comedy műfajból, másrészt szól a barátság fontosságáról, harmadrészt pedig némi romantikát is belecsempészett a forgatókönyvíró.

A stábról, amit tudni lehet, vagy ami felcsigázhatja az érdeklődéseket, hogy eszméletlen színes színészfelhozatalt láthatunk.

A rendező és forgatókönyvíró az a Judd Apatow, akinek nevéhez fűződik a „40 éves szűz”, vagy a „Felkoppintva” mozifilm. Nem mellékesen, ebben a filmben is szerepet osztott nejének /Leslie Mann/, aki már elmaradhatatlan „kelléke” minden egyes filmjének.

Adam Sandler a főszerepben, akit ismerhetünk többek között az „Esti mesék”, „Férj és Férj”, „50 első randi” - ból. Mondhatom azt, hogy a tőle megszokott játékot láthatjuk, hisz vicces, humoros, mint mindig. Talán pont ezért, számomra nem volt hiteles a film drámaibb részében. Aki nem tartozik a rajongótáborába, annak nem lesz nagy élmény a film, hisz nem okoz nagyobb katarzist, mint bármelyik korábbi filmje. Nagyszerűt alakított viszont néhány további szereplő, mint például Jonah Hill, Jason Schwarztmann, vagy a másik főszereplő Seth Rogen, akit láthattunk az „Ananász expressz”-ben és a nemrég dvd-n megjelent „Zack és Miri pornót forgat”-ban. Így tehát, ha Adam Sandler szögre akasztaná sportcipőit, nem kellene attól félnünk, hogy humoros sztárok hiányában fogunk szenvedni a következő években, hisz folyamatosan újul az utánpótlás. A film közepén beindul a sztárkavalkád, hisz néhány mondat erejéig mozivászonra kerül Sarah Silverman, aki Amerika egyik legvagányabb stand-up komikája. Andy Dick, a göndörvörös homofób figura, Norm MacDonald a „Saturday Night Live” egyik gyakori vendége, Ray Romano az „Everybody loves Raymond”-ból, és a személyes kedvencem, Eminem. Persze, hogy komolyabb színészeket is felhozzak, meg kell említeni Eric Bana-t is. A „Trója” óta bármiben szívesen megnézem, hisz ő nem csak színészi, de esztétikai élmény is egy nőnek.

A hosszúra nyúlt színészlista ismertetése után pár sorban a film tartalmáról. A Sandler által alakított George Simmons egy ultragazdaggá vált stand-up-os dumagép. Felhőtlennek tűnő élete pillanatok alatt romokba dől, mikor kiderül, hogy halálos beteg. Onnantól kezdve, totál borús hangulat kezd eluralkodni rajta. Ekkor veszi maga mellé Seth Rogent, azaz Ira-t, aki asszisztensből lesz egyben jó barátja, esti mesemondója, és poéngyártója is George-nak. Betegsége hírére egy régi barátnő is színre lép, akibe George a mai napig szerelmes, függetlenül attól, hogy a nő már 2 gyerekes anyuka és feleség. Igazából a film második felében van némi cselekmény a stand-upos első szakasz után, amikor George-ról kiderül, kigyógyult a gyógyszerek által leukémiájából, így ismét önmaga lehet, a nyers, szexista, önző fickó. Hogy mi is lesz a film vége, azt persze csak akkor tudja meg a kedves Olvasó, ha végignézi, a nem csekély 2 és fél órát a mozikban.

Összegzésként, biztos vagyok benne, hogy két táborra fogja osztani a nézőket. Van akit megnevettet, van akit untatni fog a film. Némi érzelmet azért kiváltottak belőlem is az utolsó kockák, hisz a „Casablanca” zárómondatát idézték fel bennem:

„Lehet, hogy ez egy csodálatos barátság kezdete.”  

5/10 pont