Robert Zemeckis 1997-es filmje olyan, mint a Számkivetett. A kapcsolat a két film között az, hogy míg az utóbbinál egy ember van számkivetésben, addig a Kapcsolatban az egész emberiség van egyfajta számkivetettségben. Ebben a filmben a kapcsolathoz a segítség kintről jön, míg a Számkivetett Tom Hanks-e kénytelen maga boldogulni.

De most csak a Kapcsolatról beszéljünk. Ez a film a sci-fi egyik klasszikusa. Nem csak azért mert a szereplő gárdája kiváló ( Jodie Foster, James Woods, Matthew McConaughey, Tom Skeritt), de a rendező is, no meg a film alapját képező regény szerzője is profik a maguk nemében. Az utóbbiról Carl Saganról tudni kell, hogy a világ egyik vezető csillagászaként ő kezdte el a filmben szereplő SETI programot, ami a világűrből érkező jelekben igyekszik megtalálni az értelmes életre utalót. De Carl Sagan az is, aki a – Magyar Televízióban régebben sugárzott – Kozmosz című ismeretterjesztő filmsorozatot is fémjelzi. És akkor még nem beszéltünk az általa írt – és magyarul is megjelent – Éden sárkányai című – könyvéről, ami a maga nemében ugyancsak egyedül álló.

A film alapja tehát valós, a SETI napjainkban is folyik, akár bármelyikünk is kapcsolódhat hozzá felajánlván számítógépének ki nem használt kapacitását, hogy mielőbb megtalálhassuk ET-t. De a történet nagyrészt kitalált, hiszen eddig még üzenetet nem kaptunk. De a filmben említett információk valóságosnak tűnhetnek, megvalósíthatóak.

Mai fejjel nézve meg a filmet, és újra olvasva a könyvet csak egy gondolat jutott eszembe, ami talán, – ha Sagan ma írná meg a könyvet akkor talán jobban kifejtené, vagy jobban ki kellene fejtenie – az a vallási vonulata a történetnek. A filmben kap egy kis szálat a vallási vonulat akkor amikor a szerkezettel való utazás felmerül és el kell dönteni, hogy ki utazhat, de ez nagyon periférikus a történetben. Pedig szerintem ez a film mai mondani valója. Ki képviselheti a földet az idegenek előtt? Erre adott válasz helyesen az, hogy az, aki beszéli a tudomány nyelvét, mert az egyetemes, míg a vallások nem azok. Ami csak részben igaz. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nagy koponyák mindegyike mélyen vallásos volt. ( Newton, Einstein )

A film egy utazásról is szól. Egy nagyon relatív utazásról. A külső szemlélő előtt rövidnek tűnő, de a benne lévő által egy több órás utazásról. De ez az utazás hová is tart? A Vegára, a galaxis szélére, vagy esetleg azon is túlra? Nem. Ez az utazás Ellie Arroway lelkében zajlódik le. Az ő vágyai jelennek meg. De ehhez miért kell egy ekkora gépet építeni? Magunk felfedezéséhez nem kellenek gépek, de a magunk felfedezése nélkül nem találhatunk meg semmit se. Erre akarják a földönkívüliek felhívni a figyelmét az emberiségnek.

     

És itt jön be a vallás szerepe. Mert noha az egyes vallások nem egyetemesek, mégis egy közös azért van bennük, legyen az akár katolikus, akár zsidó, akár buddhista, vagy hindu esetleg iszlám, mindegyik választ kíván adni arra a kérdésre, hogy kik vagyunk egyáltalán? Hol a helyünk a világegyetemben? Talán – ha Sagan élne – ennek a kérdésnek is szentelne egy könyvet.

Mi minden esetre nézzük meg a filmet. Szórakozzunk, de azért közben próbáljuk meg megtalálni önmagunkat, de ehhez utazzunk magunkban. Jó utazást!


Kovács Ottokár