Nyolc tanú

Mit tehet az ember egy borús, őszi délutánon, ha éppen nincs semmihez kedve? Szétnéz a DVDi között, vajon melyik filmet nem nézte még meg.  S hol néz utána melyik film miről is szól? Hát persze, hogy a filmclubon. ;)

Nos, rá is találtam a Nyolc tanú című filmre, amely műfaját tekintve thriller (igen, ez hétfő délutánra való J), s a szereplő között ismerős neveket is találhatunk: Dennis Quaid, William Hurt és Forest Whitaker személyében.

A téma pedig: hát persze, hogy már megint a terrorizmus. Hiszen ahogy azt már kollégáim is megállapították, ez egy oly „hálás” téma. Ha játszadozunk a gondolattal, rengeteg olyan ember van, aki ellen lehetne merényletet elkövetni. Hát még a megvalósítás módja, na, az aztán rendkívül változatos lehet. Valószínűleg ilyenkor a forgatókönyvírók arra a személyre gondolnak, akit legkevésbé szeretnek, majd végiggondolják, milyen válogatott módszerekkel lehetne eltenni láb alól, s fantáziájukat nem kímélve törik a fejüket újabb és újabb módszereken.

Van egy ember, az Egyesült Államok elnöke, aki ellen oly’ szívesen követnek el merényletet. A Nyolc tanúban is ő a célpont, ám ahogyan az mindig is lenni szokott, megússza (jaj, most lelövöm itt a poént). Aki miért is érkezne Spanyolországba, ha nem azért, hogy a terrorizmus elleni lépésekről tárgyaljon. De ahogyan az szintén szokás (magyarul még eddig semmi új sem történt), a terroristáknak céljaik vannak, s mi retteghetünk, vajon mi fog történni. S még mindig maradva a szokásosnál, megindul a hajsza: ki nyeri meg ezt a küzdelmet? A merénylő vagy a titkosügynökök? Elindul a versenyfutás az idővel.

Jaj, még azt el ne feledjem megemlíteni, hogy az elnököt védő titkosügynökök egyike 1 évvel korábban már csaknem az életét áldozta a munka oltárán. S még mindig nem mondok újat, ha azt írom, hogy visszatérte idegösszeroppanás után történik, gyógyszereket szed, még mindig a múlton rágódik, s természetesen az akciók hevében tanácstalanul ácsorog. Igen, valószínűleg ilyen ügynökre bízzák az elnökök életét a valóságban is. De gondolom, a kedves olvasó már sejti, neki milyen szerep jut majd a film vége felé.

Afelett sem tudok elmenni szó nélkül, hogy a bombarobbanást is túléli hősünk, míg egyik kollégája súlyos sérülést szerez. S itt hangzik el az én kedvenc mondatom. Holttestek és sérültek minden felé, mindenki próbálja összekaparni magát, s hősünk felkiált: „Orvost! Van itt egy orvos?” Hát persze, hogy nincs. Nem baj, majd hősünk előkeríti a tettest, s az lakolni fog.

Persze, van itt még operatőr, aki mindig mást vesz fel, mint amit kéne. Turista kamerával, aki nincs is tudatában mekkora kincset tart kezei között. A polgármesternek dolgozó féltékeny rendőr barátnőstől, akiről csak utólag derül ki, hogy többet tud, mint gondolná, s akinek senki sem hisz. Majd később rájövünk, itt senki sem egészen az, akinek látszik.

Attól azért kissé agybajt kap a kedves néző, hogy úgy ugrálunk az időben, mintha mi lennénk a legnagyobb időutazók. S mire már belemélyedne a cselekménybe, nyugodtan hátradőlne a karosszékben, újra dél van…  De így legalább a polgármester beszédéből az „Ez egy csodálatos nap. Ma történelmet írunk” részletet meghallgathatjuk minden egyes alkalommal, pedig mi már az első alkalommal is tudjuk, hogy azért mégsem olyan csodálatos.

Aztán a sokadik ugrás után még nekem is leesett, hogy a film címében a nyolcas szám arra utal, 8 ember szemszögéből fogjuk látni az eseményeket. S aki a film feléig kitart, aztán már számíthat is izgalomra, végre elkezdenek peregni az események, s egyre világosabbá válik, mire is volt jó a film első 45 perce. Lesz itt sok-sok üldözés, lassan megtudjuk ki melyik oldalon áll, és kirajzolódik szemünk előtt a végkifejlet. Hogy mi is ez, életben marad-e az elnök, s ki az, akiben legnagyobbat „csalódunk”, nem árulom el, nézzétek meg a filmet. Azt azért elárulom, a végkifejlet sem fog nagy meglepetést okozni.

Összesített értékelésem a következő képpen állt össze: az első 45 perc elég gyenge 3-as, én eszméletlenül untam, a második 45 perc 7-est kaphatna, ezek átlaga ugyi 5-ös lenne, de mivel jó a szívem, s a film a kevésbé érdekestől haladt az érdekesebb felé kap egy 6-ost.

{mosimage}

szamóca