Spielberg sokkol

Ami néha nekem is sikerül, mert amikor partraszállós hangulatban találom magam, vagy a szomszédaimat szeretném gyilkos gondolatok kereszttűzében a dilikórba juttatni, rásegítésül mindig a Ryan közlegényt rakom be a lejátszómba. Majd ablak kinyit, hangerő felteker, sityak a fejre, szalonnát az erősítőre, bakancsot az ágyra és indulhat a film. A hatás, mint mindig, most is lenyűgöző: a szomszédok harciasabbja öklüket lengetve mutogat - hát azt én is tudok -, a megtörtebbje pedig fehér zászlókat lobogtatva közeledik felém. Én pedig kegyes vagyok hozzájuk, de nagyon: mégegyszer végighallgathatják a partraszállást! Mert az a húszegynéhány perces jelenet a film elején maga a pokol, és valóban egy háború kellős közepében érezhetem magam. Golyók süvítenek a fülem melett, remeg a hájam a robbanásoktól, és elfehéredve kapkodom a fejem a röpködő végtagok elől. Valóban vehemens és intenzív élmény, szinte megsemmisítő, pár szóban meg sem kísérlem leírni.

Ha túlélem az Omaha Beach virágnyelven vérfürdőző tömegpusztulást, máris foglalkozhatom a történettel, amely alapjában véve egyszerűnek mondható: A második világháborúban járunk, Ryan közlegény három testvére már elesett a különböző frontokon, és George C. Marshal tábornok úgy dönt, az iowai anya negyedik fiát már nem veszheti el, ezért utasítást ad, keressék meg James Francis Ryant, aki ejtőernyősként vett részt a normandiai partraszállásban, és talán még nem pusztult el a fronton. Felderítésére John Miller százados indul el hét emberével, a frontvonalak mögé - Ryant meg is találják, de közben életek vesznek. Ilyen röviden összefoglalva szentimentálisnak hangozhat a történet, pedig minden idők egyik legjobb háborús filmje,távolról sem csak könnyeket fakaszt, és nem is csupán öncélúan sokkol kíméletlenül naturalisztikus képeivel - a háborúról és az emberi helytállásról mond valami lényegeset. Ráadásként nyers és komor képivilággal bír a Ryan közlegény megmentése, amelyet csak az amerikában játszódó jelenetek ellensúlyoznak valamelyest.

Persze minden film annyit ér, amilyenek az előadói. És Spielberg itt sem tévedett. Tom Hanks szokás szerint zseniális, Matt Damon még picit suttyó, de már annál hősiesebb és még Vin Diesel sem halt meg ilyen sárban. A többiek is nagyon jók.

Egy nagy bánatom azért van: Az öt Oscarral jutalmazott film megérdemelt volna egy hatodikat, a legjobb filmét is!

A Ryan közlegénynek ott a helye mindenkinek a polcán, mert emlékezetes egy alkotás, ami egyet biztosan belém súlykolt, de azt a lelkem legmélyéig. Soha többet háborút!!!

10/10

yoda70