|
Terminátor: Megváltás (Terminator Salvation) |
Írta: Kenobi |
2009. június 05. péntek, 20:10 |
Fecseg a felszín és hallgat a mély... Bekövetkezett az, amire oly régóta vártunk. Eljött a világvége, legalábbis Skynet szája íze szerint értelmezve. Mocsok és halál mindenütt. Az ember nevezetű állat kipusztulásra ítélve. Az égen és a földön robotmasinák száguldoznak és ontják a halált. Romos épületek jobbról, atomvillanás balról, de néha még az eső is esik. Ilyen lesz a bolygónk és jövőnk McG mester tudományos meglátása alapján, nagyjából 2018-ban. Mégis időnként olyan érzésem támadt, hogy filmet tévesztettem... ![]() A John Connor család és a Terminátor brigantik kedves duhajkodása immáron a negyedik fejezetéhez érkezett. Ezúttal a közeli jövőben, időugrások, gyermekét anyatigrisként védelmező Sarah Connor és legnagyobb bánatomra, a mozgatórugó Arnold Schwarzenegger nélkül. Jó, jó. Belátom, ezen utolsó állításom nem igazán fedi a valóságot, de abban talán egyetértünk, hogy a huszonpáréves Svarci pár perces előrángatása és számítógépes összehányása valahol már a közröhej határát súrolja. Hogy aztán fanyalgók is kussoljanak, megkapjuk pótlékként napjaink ünnepelt denevérét, aztán egy identitás tudatban és némi zavarban szenvedő se nem ember, se nem gép féle cyborgot, akinek még az az öröm is megadatik, hogy legalább háromszor halhat meg, és embereket gyűlölő gyilkoló gépeket minden mennyiségben. A robotok dühtől vörösen izzó, és a dögledezésben kihunyó szempárja már védjegyük lett, csakúgy, mint Christian Bale rezzenéstelen tekintete. Pedig időnként pisloghatna is a szentem, hiszen a gépi felhozatal nem semmi. Felderítő kütyük, repülő erődök, motoros biz-baszok, és felhőkarcoló nagyságú pusztítók, begyűjtők. Még az is lehet, hogy távoli rokonai lehetnek valamelyik Transformersnek, de bizony az országúti kergetőzések hatására a Mad Max is beugrott régi szép filmes emlékként.
A kósza nosztalgiákon túljutva, a Terminátor: Megváltás legnagyobb erénye vitathatatlanul a roppant erős látványvilága. Na meg persze ![]() ![]() ![]() Sztori 2018-ban az emberiségnek annyi. Skynet öntudatra ébredt, itt az Ítélet napja, ne spilázzuk, már ismeri mindenki rogyásig. Bla...bla...bla... Ugorjunk... John Connor még nem a főgóré az ellenállásnál, de bontogatja szárnyait. Vakmerő küldetésekben és rádiós okoskodásokban bizonyítja, igenis, marha fontos a fickó. Legújabb akciójukban a géplényeket szeretnék pitizésre, vagy önmegsemmisítésre szoktatni. Nagy is az egyetértése a katonai vezetéssel, akik egy tengeralattjáróban elmélkednek a világ dolgairól. De két apró dolog bezavar. Felbukkan Marcus Wright a fene tudja ki/micsoda. És a másik. Kyle Reese-t, a még tinédzser korú apucit begyűjtik a masinák. Connor mindezt nem tűrheti. Marcus segítségével eljut Skynet központjába, ahová betörni feladatként no problemo. Többit meg sejthetjük: a gépek megdádázva, a hősök meg elhelikoptereznek a búsba. „Nincs végzet, csak ha bevégzed!” Íme, a slágergyanús mondat újból leporolva. ![]() ![]() Hát nem egy lehengerlő tartalom ismertetőre sikeredett, elismerem. Csak azt nem értem, hol és kinek itt a megváltás? Talán szegény nézőnek, aki most alapjaiban összetörve, mert valószínűleg másra számított? Vagy McG rendezőnek, aki örülhet, hogy még nem rúgták páros lábbal p*csán? Sajnos hiába a háttérben Cameron segítsége. Az a faszi, akinek eddigi legismertebb rendezései a Charlie angyalai ![]() Ha lejjebb szállunk két lépcsőfokkal, akkor már más a helyzet. Korrekt akciók, bunyók, rémült tekintetek, golyózáporok, és robban itt bőszen minden. Be lehet élesíteni az előre bekészített fegyvereinket: teli szájjal csámcsogni a popcornt, köpködni a szotyit az előttünk ülők hajába, és böfögni buborékosat a kólától a mellettünk ülők fülébe. És persze harsányan röhögni, amikor kikívánkozik. Mert a Terminátor: Megváltás így vidáman elszuperál. Sima akcióként. A legelső rész újszerűségével és Schwarzeneggerével hozta rám a döbbenetet. A második folytatás találmánya a higanyrobi és egyébként a franchise messze legjobb darabja. Cameron lett az Isten. Jött egy harmadik epizód is – épp még elmegy – de három a magyar igazság. S most itt a nehezen elhelyezhető bónusz. De rám hatott. Suttyomban elkezdtem drukkolni Skynetnek... 6/10 Kenobi |
Módosítás dátuma: 2010. február 06. szombat, 23:41 |
|