Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Tímár Misi mindig is arról álmodozott, hogy egy nap olyan bátor sárkányvadász legyen, mint édesapja. Amikor megtudja, hogy egy sárkány elszabadult a varázsvilágban, és a faluja veszélyben van, elhatározza, hogy ő maga néz szembe a tűzokádó fenevaddal. Kalandos útja során új barátokra lel, akik segítik a nem mindennapi küldetésben.
Az elsöprő kalandban a hányatott sorsú Jack kapitányt erősen megcsapja a balszerencse szele, mikor a rettentő Salazar kapitány vezette gyilkos szellemkalózok megszöknek az Ördög Háromszögéből. Egyszerű cél vezérli őket: végezni akarnak minden egyes kalózzal - és Jackre különös gondot fordítanának. Sparrow egyetlen reménye Poszeidón legendás szigonyában rejlik, ám erre csak úgy bukkanhat rá, ha kényszerű szövetségre lép Carina Smythszel, a ragyogó elméjű és szépségű csillagásszal, és az ifjú Henryvel, a Királyi Flotta nyakas tengerészével. A méretében és ápoltságában is szerény hajójának kormányánál Jack kapitány nem csupán sorozatos balszerencséjén kíván fordítani, hanem becses életét is menteni igyekszik eddigi legiszonyatosabb és legfondorlatosabb ellenfelétől.
Gemenc Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, ahol a víz folyamatosan alakítja a tájat. A Duna határozza meg az ott élő növények és állatok mindennapjait: egyszerre táplál, véd és fenyeget, épít és pusztít. Az erdő és a folyó találkozása kitűnő élőhelyet biztosít lakóinak: a gemenci ártéri erdő szarvascsordák, vaddisznókondák, sasok, sakálok, hódok, gémek, jégmadarak mellett a védett fekete gólyák egyik legnagyobb populációjának ad otthont. Az öt éven keresztül, nagy műgonddal és speciális technikával - köztük rejtett vadkamerákkal, légi és víz alatti kamerákkal - készített természetfilm az ő életükbe enged betekintést, többek között olyan különleges felvételekkel, mint a fekete gólya fészekrakása és a fiókák felnevelése, vagy a 2013-as nagy dunai árvíz idején rögzített drámai képsorok. Az élővilág bemutatása mellett a film nagy hangsúlyt fektet az ártéri erdő különleges hangulatának ábrázolására is, hajnali tájképekkel és sok légi-felvétellel, miközben a háttérben Strauss, Vivaldi, Verdi, Puccini, Mahler és Bartók örök érvényű dallamai csendülnek fel.
1919-et írunk, az első világháború véget ért, a hatása azonban még nem múlt el nyomtalanul. A német Anna vőlegényét, Frantzot gyászolja, aki a fronton vesztette el az életét. Egy nap titokzatos férfi jelenik meg Frantz sírjánál, akit rejtélyes kapcsolat köt a halott katonához. A francia Adrian jelenléte nem csak a német kisvárosban okoz konfliktust, Frantz szüleit is felkavarja fiuk régi párizsi barátjának látogatása. Anna utánajár a két férfi ismeretségének, Franciaországba is követi a Párizsba visszatérő férfit, miközben folyamatosan viaskodik az érzéseivel is...
