Orson Welles

Jómódú családban látta meg a napvilágot Wisconsin államban a filmtörténet egyik legnagyobb formátumú egyénisége. Apja feltaláló volt, anyja zongoraművész. Szüleit korán elvesztette: mikor a mama meghalt, Orson mindössze nyolc éves volt, apja halálakor pedig tizenkettő. Gyámság alatt nőtt fel.
A woodstocki magániskola elvégzése után nem sikerült színészként betörnie a Broadwayre, így utazgatott – megfordult Írországban, Spanyolországban és Marokkóban. A híres író, Thornton Wilder ajánlásával vándorszínésznek állt: Tybolt szerepében debütált a Broadwayn 1934-ben. Az év több szempontból is fordulópont volt Welles életében: három házassága közül az elsőt ekkor köti, megrendezi első kisjátékfilmjét, és bekerül a rádióhoz is.
1937-ben megalapítja a Mercury Theatert, mely az elhíresült rádiójátékot, a Világok harcát is jegyzi. A hangjátékhoz figyelemreméltó botrány kapcsolódik – amerikaiak százai sereglettek az utcára komolyan véve a marslakók Föld elleni invázióját.
A színész-rendező 1941-ben készíti el az Aranypolgár című klasszikusát, mely teljes anyagi bukást eredményez, de a szakma a mai napig a világ egyik legjobb filmjeként jegyzi. A film a posztmodern kifejezésmód megelőlegezése: különféle nézőpontok, műfajok alapján puzzle-ként áll össze a vásznon a sajtómágnás Charles Foster Kane életrajza.
Welles következő filmjeire is hasonló sors vár, Az óra körbejár, A sanghaji asszony, a Macbeth jó néhány évtized múltán tankönyvi anyaggá válnak, de elkészülésük idején szerzőjüket az anyagi összeomlás szélére sodorják.
Orson 1943-ban házasságot köt Rita Hayworth-szel, a kor méltán híres dívájával, akivel frigye 1948-ig tart; Hayworth a válást egy mondattal kommentálja: „Már nem tudtam a zsenialitását elviselni”.
1958-ban, miután a vele kizárólagos szerződést kötött RKO céget filmjeivel a totális anyagi csődbe taszítja, átköltözik Európába. Megrendezi a Gonosz érintése c. filmet, mely folytatja a „hagyományokat” – financiálisan megbukik ugyan, de minden idők egyik leghíresebb film noir-jaként emlegeti a szakma.
Orson Wellesnek több arca volt. Egyrészről a filmtörténet egyik legnagyobb klasszikusainak egyike, másrészt sokszor másod-harmadrangú produkciók szereplője, hogy zűrös anyagi helyzetét rendezni tudja. A „dicstelen” évek szerepei közül is kiemelkedik azonban néhány: a Harmadik ember, a Claude Chabrol rendezte Tizedik nap, Pier Paolo Pasolini Rogopagja, a Moby Dick Gregory Peck oldalán vagy a Richard Fleischer rendezte Compulsion, amiért Cannes-ban Welles elnyeri a legjobb színésznek járó díjat.
Filmtörténeti jelentőségét több életmű-díjjal honorálta a filmszakma; 1966-ban Cannes-ban kap életmű-díjat, 1970-ben Velencében, majd 1971-ben az amerikai filmakadémiai is elismeri életművét.

Forrás: Cinematrix



Filmjei:

Rendezései:
    * Hearts of Age (1934) – Welles első filmje, 18 évesen készítette némafilmjét.
    * Too Much Johnson (1938)
    * Aranypolgár (Citizen Kane) (1941) – Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvért; jelölték még a legjobb férfi főszereplő, legjobb film és legjobb rendezés kategóriában.
    * The Magnificent Ambersons (1942) – Oscar-jelölés a legjobb film díjára; Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változat elveszett
    * The Stranger (1946)
    * The Lady from Shanghai (1947) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változat elveszett
    * Macbeth (1948) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot nemrégiben helyreállították
    * Othello (1952) – Arany Pálma győzelem, 1952-es cannes-i filmfesztivál
    * Mr. Arkadin (aka Confidential Report) (1955) – Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot 2006 áprilisában adták ki
    * Touch of Evil (1958) – díjat nyert a brüsszeli világkiállításon; Welles kívánsága ellenére lerövidítették és megvágták, az eredeti változatot nemrégiben helyreállították
    * The Trial (1962)
    * Chimes at Midnight (1965)
    * The Immortal Story (1968)
    * The Deep (1970) – befejezetlen
    * The Other Side of the Wind (1970-76) – kiadatlan, helyreállítás folyamatban
    * F for Fake (aka Vérités et mensonges) (1974)

Egyéb filmjei:

    * Swiss Family Robinson (1940) – narrátor
    * It's All True (1942)
    * Journey Into Fear (1943) – színész, Norman Foster társrendezője.
    * Jane Eyre (1944) – színész (Rochester)
    * Duel in the Sun (1946) – narrátor
    * Monsieur Verdoux (1947) – ötlet
    * The Third Man (1949)- színész, dialóg
    * Moby Dick (1956) – cameo jelenet, mint színész
    * Man in the Shadow (1957) – színész
    * The Long Hot Summer (1958) Will Varner
    * Compulsion (1959) – színész
    * A Man for All Seasons (1966) – színész
    * I'll Never Forget What's'isname (1967) – színész
    * Casino Royale (1967) – mint Bond ellensége, Le Chiffre ("Zero" or "The Cipher")
    * Don Quixote (1969, version released 1992) – író, rendező, színész
    * The Battle of Neretva (1969) – mint Chetnik szenátor
    * Start the Revolution Without Me (1970) – narrátor, cameo jelenet
    * Catch-22 (1970) – színész
    * Waterloo (1970) – színész
    * Flame of Persia (1972) – Dokumentumfilm, narrátor
    * The Muppet Movie (1979) – cameo
    * History of the World, Part One (1981) – narrátor
    * The Dreamers (1980–82, befejezetlen) – színész, író, rendező
    * Transformers: The Movie (1986) – hang