|
Az utolsó léghajlító (The Last Airbender) - kritika |
Írta: Kenobi |
2010. július 09. péntek, 20:41 |
![]() A kug fu hadonászásként előadva, a történet részemről követhetetlen és érdektelen, inkább a kiállítás az, ami valamicskét megfogott. Vagy a kijárat utáni vágyakozás? A tájak szépek, a Tűznemzetség hajói füstöt okádóan tojnak a környezetvédelemre. A történetről röviden csak annyit, hogy van ez az Aang gyerek. Nekem picit ellenszenvesre sikeredett, ez van. Egy szép napon rádöbben, hogy ő szarta a spanyolviaszt. Avatár óhajt lenni - ráadásul az utolsó - és ezért néhányan szeretnék kevésbé élőként látni. Leginkább a tűzre idomárkodók. Hogy mi a bánatért? Legyen egyéni szocproblémájuk. A kölyök kissé bepöccen, trükközik az elemekkel, ilyesmik.
Mielőbb szögezzük le, gyorsan rúgja bokán a ló, aki a film rendezőjét pocskondiázni merészeli! … Jajj! … Mert megtette, amit Hollywoodban csak kevesen merészeltek. A járt - és tegyük hozzá -, egyre gyorsuló lejtmenetet produkáló pályafutását képes volt felülírni. Jól tette, csak az új irány még hangyányit döcögős. A léghajlító tömve a dirire eddig nem jellemző spéci effektekkel. Korábbi produkcióihoz képest valóságos akció kavalkádot láthatunk, és szakított az intenzív távolba merengő főhős aluszékonyságot reklámozó ájulatával. Ám relax, rendezőkénk bőréből teljesen kibújni képtelen! A hozott anyag ellenben kiváló. Ismert és népszerű. Persze, bizonyos körökben. S a gond valahol itt kezdődik. Nem volt képes átplántálni az anime lényegét mozijába. Nem lett széles tömegeket ámulatba ejtő szuperprodukció. Talán szorították az időkorlátok, esetleg a fantázia mehetett el kéthetes szabadságra, vagy csak a töke lett tele az egésszel, a lényeg, nincs filmjének olyan értéke, vonzereje, ami a nagyok magasságát jellemzi. Hol van már a Hatodik érzék fenomenális csattanója? Mel Gibson mafla ábrázata, ahogy az idegeneket hajkurássza a kukoricásban? Sajna sehol, és legújabb filmje is kritikán aluli. Valami aprót csak besöpör, de ha szépen, 3D-be csomagoljuk a szart, az attól még az marad.
Összegzés: Hol is kezdjem? Először is: nem állt szándékomban a légidomárból léghajlítóvá alakult anime népes rajongótáborát megbántani. Kívánom, hogy leljék örömüket a filmben. Csemegézzenek miérteken, mit és hogyan baszott el a rendező és mi lett klafa. Másodszor: a csak szórakozni vágyóknak kőkemény csalódást jelenthet. Se füle, se farka. Mondjuk, látványos. Mégis a bunyók teljességgel kaotikusak, sótlanok. Fantasy az elcseszett fajtából, avagy Mátrix ovisoknak. Bocsesz még egyszer, mindenkitől. De ha lelőnek, akkor sem fogom újból megnézni. Az Arany Málna-díj tuti befutója. Fogadjunk? Shyamalan ha így folytatja, egyenes az útja. Indiáig.
4/10 Kenobi |
Módosítás dátuma: 2010. július 12. hétfő, 16:57 |
|