Az a gyanúm, Arnold Schwarzenegger atlétájában jelen banda simán elsátorozhatna, és hasonlóképp állunk muszklik tekintetében is. Adrien Brody mindig is vézna, széltől óvott, karvalyorrú színész szerepében működött emlékeimben. Egyébként szédületes, mennyire megizmosodott a fickó, és keménykedik ezerrel, de valahogy kevés. Olyan érzés piszkált mindvégig, mint amikor swarci vígjátékokra adta fejét. Hiteltelenül komolytalan. Apropó! Gondoljunk csak bele! Ha annak idején nem készítik el a mára már kultikusnak számító Ragadozó filmet, lemaradunk jónéhány  mozis élményről. Kitörlődnének agyunkból a rusnyapofájú bolygóközi gyilkosok. Megúsznánk a fölösleges második epizódot, és elfelejthetnénk az Alien vs. Predátor böszmeségeket. Arnie bácsi szivarfüstösen büdös karrierje másképp alakulhatna, de ami nekünk, Magyaroknak a legfontosabb, Antal Nimródnak sem adatik meg lehetőségként a kiugrás.

Na, nem ejtőernyőben taknyolna a dzsumbuj legmélyén, mint filmjének hősei. Egyébként óvatosan és optimistán fogalmaztam az imént. Hazánk dédelgetett rendezője tehetséges, nem lehet elvitatni. Nyilván a Predators hozná számára az átütő sikert. Károg bennem a félsz, és nem véletlen a feltételes mód. Ugyanis akármennyire profi módon megcsinált túlélő túra mozija, tartok tőle, kevés lesz az üdvösséghez. Évek múltán csak a legkitartóbb fanatikusok emlékeznek majd a történet arcaira, másokban valami kesze-kusza emlékfoszlány marad. A klasszikusok hollywoodi sétányára nem ezen filmjével fog Nimród csillagot váltani. Ugyanakkor, amiért megcsinálták, és ahogyan elkészítették, mindenképpen dicséretes. Az első percétől az utolsó képkockájáig roppant izgalmas, diszkréten vérgőzös és tűrhetően fordulatos. S itt érzem a film legnagyobb rákfenéjét. Nagyon, de nagyon akar coolabb és „ragadozósabb” lenni, mint az 1987-es remekmű.

Mert… Kicsi önfejűség jól jönne. Több spiritusz. Kevésbé hanyatt vágódni az ősök által kitaposott ösvényen. Lendületesebben, nagyobb rössel rágyúrni a végső, Ember-Predátor bunyóra. Vagy ha már rányomultak, elidőzhettek volna hosszabban. Mert mit is látunk? Figyelem! Spoiler következik! Roycenak, amikor elbújik a fatörzs mögött, nagyon kalapál a szíve. Predátor elvtárs ketyeréivel látja, és odapörköl. Spoiler vége. A lehetőségek kiaknázatlan tárháza.

Fura mód, a film első fele élvezetesebb. Amíg rádöbbenek, hogy mekkora slamóban vannak. Ki kicsoda, hová a büdös francba kerültek, stb. Persze egyikük sem hamvas bőrű szerényke, hanem fajunk szemétládái. Katonák, kegyetlen Yakuza, gyilkosok. Sajnáljuk valamelyiket? Igen, valamennyire. Előttük a mérhetetlen dzsungel. Minden zajával, növényével és titkával. Szabadok a csávók, meg a nőcike, de egyúttal foglyok. Kegyetlen ölőgépek, valamint áldozatok. Mi konditerembe járunk ledolgozni a hájunkat, pofán vágjuk haragosunkat, a Ragadozók hobbija a vadászatra épülő mészárlás, a trófeagyűjtés. Időnként egymásnak is bemosnak, hierarchia. Jó szó? Dráma a javából. Antal Nimród pedig erős a feszültség keltésben. Aztán valahogy mindig ráfaragnak oltárira ezek a ronda lények. Emberükre akadnak. Ha-ha. Egy példa: a Yakuza-Predátor csörte telitalálat. Nincs túlragozva, csak hidegvérű gyilkosok végső leszámolása. De visszakanyarodva, megérkezik Laurence Fishburne kolléga, s valahogy ellaposodik az egész banzáj. Már kevésbé ütős a dolog.  A kelleténél többet fossák a szót, és akadtak pillanatok, amikor tüsszögött bennem az Alien filing. A végkifejlet is lehetne más. Talán nagyobb ívű, kataklizmával, grandiózus bummal, kicsivel több zöld trutymóval, vérpermettel. Álmodik a nyomor...

Összegzés: Minden hibája ellenére türhető film. Félelmeim szerint nem lesz blockbuster. Szereplői külön-külön a kutyát sem érdekelné fizimiskák, együtt azonban szépen összedolgoznak. Danny Trejo képe annyira ocsmány, már szinte szép. A viszonylagosan kicsi költségvetésből ügyesen gazdálkodtak. Jól tették, hogy hanyagolták a fölösleges trükközést, inkább kimentek az erdőbe izzadni. Amikor viszont kell, pazar a CGI. A Predátor faszik mozgása villámgyors, kegyetlen mészárosok és különböző látásmódjaikat sem vitték túlzásba. Újdonságok vannak, legfőkébb a kutyurik.  Néha elhangzik egy-egy bődületes ordítás, szőrborzoló hörgés. Mindig, amikor szükséges a magunk alá rosáláshoz. A legjobb esetben mondjuk azt, a Predators B-osztályú szórakozás a lehető legizgalmasabb módon előadva. Antal Nimród nem vallott szégyent. De az igazi robbanás még várat magára…