Martin Scorsese

Súlyos asztmája miatt nem játszhatott a környékbeli gyerekekkel, így gyermekkori évei nagy részét a moziban töltötte. A munkásosztályból származó szüleivel, Charles és Catherine Scorsese-vel New York Little Italy részébe költözött, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A katolikus nevelésben részesült Martin eredetileg papnak készült, de rájött, hogy az ő igazi hivatása a mozi. Beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol 1964-ben diplomázott film szakon. 1963-ban készítette első filmjét, egy 9 perces rövidfilmet, aminek címe Mit keres egy ilyen szép lány, egy olyen helyen mint ez? volt. Majd 1969-ben megrendezte első nagyjátékfilmjét a Ki kopog az ajtómon címen. A főszerepet Harvey Keitel játszotta, aki később állandó alkotótársa lett. Scorsese tanított a New York-i Egyetemen, tanítványai közé tartozott Oliver Stone is.A hetvenes években Hollywoodba ment, ahol vágóként dolgozott, és Roger Corman producer vette szárnyai alá. Martin az AIP részére készítette el első nagyjátékfilmjét Boxcar Bertha címen, ami még nem volt méltó a tehetségéhez. Az Aljas utcák azonban már meghozta számára a várva várt sikert. Az önéletrajzi ihletésű filmben népszerű zenéket alkalmazott és egyedi stílustechnikát. A filmben Keitel mellett feltűnt egy fiatal tehetség, Robert De Niro is. Arizónában kezdett hozzá az Alice már nem lakik itt című film forgatásához, 1974-ben. A főszerep Ellen Burstyn-nek meghozta a legjobb színésznő Oscar-díját. Az 1974-ben készített Italianamerican dokumentumfilmjében feltűntek a szülei is, ez Scorsese kedvenc darabja. Ez évben elkészítette a Taxisofőr című erőszak-filmjét, Robert De Niróval a főszerepben. Hatalmas kasszasikert értek el vele és négy Oscar-díj jelölés mellett az 1976-os cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját is hazavitte. Ugyanebben az évben megszületett Domenica Cameron Scorsese nevű leánya Julia Camerontól. 1977-ben az első nagy költségvetésű, New York, New York című filmben Liza Minellit szerepeltette De Niro oldalán. A film ugyan a kritikusok körében nagy tetszést aratott, azonban a mozipénztárakban megbukott. Martin szenvedélybetege lett a kokainnak és 1978-ban a sikeres elvonókúra után a második felesége elvált tőle.



1980-ban készítette a Dühöngő bika című klasszikussá vált moziját. Robert De Niro ötlete volt, hogy filmet készítsenek a volt középsúlyú bokszbajnok, Jake La Motta önéletrajzából. A zseniális küzdelmeken túl – fekete fehér hallucinációk villogó vakukkal és brutális ütésekkel, amelyeket Michael Chapman operatőr görkorcsolyán száguldva rögzített-Scorsese számos megható jelenetet mutat. A Dühöngő bika a férfiasságról szól, ami nem kíméli a nőket sem. Robert De Niro, aki 30 kilót hízott a szerep kedvéért megkapta az Oscar-díjat, valamint Telma Schoonmaker is, Martin állandó vágója. 1983-ban a Komédia királya után nekikezdett a Krisztus utolsó megkísértése című sokat vitatott filmjének, de csak az előkészítési fázisba jutott anyagi gondok miatt. 1986-ban készítette el A pénz színe című filmjét, amiért Paul Newman megkapta élete első Oscar-díját. 1987-ben elkészíti Michael Jackson Bad című videoklipjét, majd a Pénz színe kasszasikerének köszönhetően megrendezi a három évvel korábban elkezdett Krisztus utolsó megkísértése moziját. A katolikus egyház betiltotta hívei körében, ami csak rásegített a mozipénztárak előtti sorbanállásra.



Az 1990-ben forgatott Nagymenőket A Keresztapa mellett a legjobb maffiafilmek között tartják számon, ez Joe Pesci számára is meghozta a rég áhított Oscar-díjat. A társíró, Nicholas Pileggi könyvéből építkező film tömérdek bennfentes adata miatt jóval tényszerűbb, mint a mítoszteremtő A Keresztapa (1972). A rettegés foka remake és az Ártatlanság kora kosztümös darabja után elkészíti 1995-ben a Casino című filmjét, ami egyes kritikusok szerint valójában a Nagymenők remake-je. Scorsese a Nagymenők főszereplőivel és forgatókönyvírójával kerül itt újra össze. A Casino a Las Vegas-i gengszterek életéről szól a hetvenes években, amikor a maffia irányította a játékvárost. A háromórás filmben Scorsese minden stílusjegye felismerhető – bensőséges környezetfestés, hosszú jelenetek, slágerekkel teli filmzene. 1997-ben megkapja az Amerikai Filmintézet Életműdíját.A 2002-es, New York bandái című 100 millió dolláros költségvetésű mozi, Scorsese addigi legdrágább filmje 10 Oscar-jelölést jelentett, de egyetlen díjat sem kapott meg. Martint az Aviátorért újra jelölték a legjobb rendező díjára, de alulmaradt Clint Eastwooddal szemben a 2005-ös gálán. Két évvel később a két legendás filmes ismét megmérkőzött: ezúttal Scorsese vihette haza az aranyszobrocskát A tégla rendezéséért. Az elismerés 25 évet váratott magára.


















Díjak és jelölések:

2007 - Oscar-díj - a legjobb rendező (A tégla)
2007 - Golden Globe-díj - a legjobb rendező (A tégla)
2003 - Golden Globe-díj - a legjobb rendező (New York bandái)
2005 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Aviátor)
2005 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Aviátor)
2003 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (New York bandái)
1996 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Casino)
1994 - Oscar-jelölés - a legjobb adaptált forgatókönyv (Az ártatlanság kora)
1994 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Az ártatlanság kora)
1991 - Oscar-jelölés - a legjobb adaptált forgatókönyv (Nagymenők)
1991 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Nagymenők)
1991 - Golden Globe-jelölés - a legjobb forgatókönyv (Nagymenők)
1991 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Nagymenők)
1989 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Krisztus utolsó megkísértése)
1981 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Dühöngő bika)
1981 - Golden Globe-jelölés - a legjobb rendező (Dühöngő bika)


Filmjei:

2008 - Shine a Light - A Rolling Stones Scorsese szemével (Shine a Light)
2006 - A tégla (The Departed)
2005 - With Friends Like These...
2004 - Menyasszonyok (Nyfes)
2004 - A Bob Dylan-dosszié - No Direction Home (Bob Dylan Anthology - No Direction Home)
2004 - Aviátor (The Aviator)
2004 - Cápamese (Shark Tale)
2003 - A blues (The Blues)
2003 - A Decade Under the Influence
2002 - New York bandái (Gangs of New York)
2000 - You Can Count on Me
1999 - A múzsa csókja (The Muse)
1999 - A holtak útja (Bringing Out the Dead)
1998 - Hi-Lo Country
1997 - Kundun
1996 - A szerelem hangja (Grace of My Heart)
1995 - Nepperek (Clockers)
1995 - Kutass és rombolj (Search and Destroy)
1995 - Casino
1994 - Kvíz-show (Quiz Show)
1993 - Az ártatlanság kora (The Age of Innocence)
1993 - Veszett kutya és Glória (Mad Dog and Glory)
1991 - A rettegés foka (Cape Fear)
1991 - Feketelistán (Guilty by Suspicion)
1990 - Nagymenők (GoodFellas)
1990 - Svindlerek (The Grifters)
1990 - Akira Kurosawa: Álmok (Yume)
1989 - New York-i történetek (New York Stories)
1988 - Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ)
1986 - A pénz színe (The Color of Money)
1986 - Dzsessz Párizsban (Round Midnight)
1985 - Lidérces órák (After Hours)
1983 - A komédia királya (The King of Comedy)
1980 - Dühöngő bika (Raging Bull)
1978 - Az utolsó valcer (The Last Waltz)
1977 - New York, New York
1976 - Taxisofőr (Taxi Driver)
1974 - Alice már nem lakik itt (Alice Doesn't Live Here Anymore)
1973 - Aljas utcák (Mean Streets)
1972 - A lázadók ökle (Boxcar Bertha)
1968 - Ki kopog az ajtómon? (Who's That Knocking At My Door?)