Oldalainkat 141 vendég böngészi

Belépés



Film - színész kereső

FILM KATEGÓRIÁK

  Akció ( 997 )
  Animációs ( 362 )
  Családi ( 427 )
  Dokumentum ( 135 )
  Dráma ( 1624 )
  Eastern ( 2 )
  Életrajzi ( 97 )
  Erotikus ( 7 )
  Fantasy ( 295 )
  Film-noir ( 7 )
  Háborús ( 180 )
  Horror ( 482 )
  Kaland ( 489 )
  Katasztrófa ( 10 )
  Komédia ( 18 )
  Koncertfilm ( 16 )
  Krimi ( 491 )
  Mese ( 132 )
  Mesefilm ( 26 )
  Musical ( 52 )
  Opera ( 4 )
  Romantikus ( 669 )
  Sci-Fi ( 353 )
  Sorozat ( 164 )
  Sport ( 74 )
  Természetfilm ( 16 )
  Thriller ( 942 )
  Történelmi ( 115 )
  Ví­gjáték ( 1361 )
  Western ( 57 )
  Zenés ( 100 )
 

Szavazások

Melyik a legjobb magyar film a felsoroltak közül?
 
Click on the slide!

Sikoly 4.

Ghostface újra színre lép. Woodsboro egész lakossága megint veszélyben van, a Rettegés visszatér a…

Click on the slide!

A gyerekek jól vannak

A leszbikus pár, Nic és Jules együtt nevelik két tinédzser gyereküket. A srácok annak idején mesterséges megtermékenyítéssel fogantak. Mivel Joni…

Click on the slide!

Rio

Rio de Janeiro csupa szín, csupa kaland, csupa lüktetés. Egyedül Azúr, az elkényeztetett házipapagáj gondolja úgy, hogy jobb a biztonság,…

Click on the slide!

A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az UFO jelenségek világszerte – Buenos Aires, Szöul, Franciaország, Németország, Kína… 2011-ben azonban a…

Click on the slide!

A rítus

Egy hitéből szinte teljesen kiábrándult ifjú pap (Colin O'Donoghue) a Vatikánban képezi tovább magát, és a legjobb szándéka ellenére is…

Click on the slide!

Rango

Rngo a Kaméleon aki komoly identitásválságban van, miközben házi kedvencként éli védett, egyhangú életét.…

Frontpage Slideshow (version 2.0.0) - Copyright © 2006-2008 by JoomlaWorks
2011 a 3D éve lesz! PDF Nyomtatás E-mail
Írta: lidi   
2010. december 23. csütörtök, 21:32
Lassan a 3D-ben elkészített egész estés filmek is mindennapossá válnak, és a hazai filmforgalmazásban is megjelennek. E technikát már több évtizede használják, legfőbbként természetfilmek forgatására, de az utóbbi időkben kezdik alkalmazni a rendes mozifilmekre is.
3d


Immáron elkerülhetetlen ezen technika előretörése és 2011 lesz az az év amikor visszavonhatatlanul bekerül a filmes történelemkönyvekbe,mint a 3D technológia betörése a szórakoztatóipar ezen szegmensének a piacára.
Visszatekintés gyanánt meg kell említeni azonban néhány tényt.
William Freese-Greene, brit tudós már 1893-ban rögzített szkeccseket háromdimenzióban. Az elmélet lényege, hogy az emberi látás mechanizmusához hasonlóan, megfelelő szögben elhelyezett két kamerával kell rögzíteni a jelenetet, majd egy alkalmas eszköz segítségével a néző fejében megvalósul a térbeli film befogadásának illúziója. A háromdimenziós film ötlete tényleg nem tegnap született; többek között a vérbeli tudós, a film feltalálójának is elkönyvelt Auguste Lumiere is kísérletezett a 3D technikájával. 1903-ban be is mutatta A Vonat érkezése háromdimenziós változatát, különösebb visszhang nélkül – ám önmagában figyelemre méltó, hogy már az első (fizető közönség előtt) vetített mozgóképnek létezett 3D változata.

Érdekes, hogy a háromdimenziós láz hozzávetőlegesen harminc évenként tör rá a filmesekre. A '20-as, majd az '50-es és a '80-as években is számos, ám többnyire elvetélt kísérlet született a 3D-s blockbuster megteremtésére. Az '50-es évektől kezdve mindenki egészen biztos Volt abban, hogy a hang és a színek megjelenését követő újabb nagy, technikai alapú megújulást a harmadik dimenzió vászonra varázsolásától várhatjuk. Ez a várakozás azért Volt eltúlzott, mert eközben szüntelenül készültek 3D-filmek, illetve szorgosan próbáltak „hagyományos” technológiával készült sikerfilmek átalakításával a térbeliség illúzióját adni – sikertelenül. Példának okáért Alfred Hitchcock is elkészítette Gyilkosság telefonhívásra című krimijének háromdimenziós változatát, de a premier alkalmas vetítőtermek híján elsikkadt, csak jóval később, 1980-ban mutatták be, csekély érdeklődés mellett. További meglehetősen abszurd motívuma a háromdimenziós mozgókép történetének, hogy az első nagyobb költségvetésű 3D-filmet (Viaszbabák háza, 1953) a makói születésű André de Tóth rendezte, aki egyik szemére vak Volt tehát a térbeli effektusok percepciójára képtelenül készítette el háromdimenziós filmjét. (Az '50-es években egy másik magyar filmrendező, Bodrossy Félix, itthon folytatott jelentős kísérleteket a térhatású film és mozi kifejlesztésére.)

Túl azon, hogy szinte már misztikus következtetéseket vonhatunk le a 3D-filmek harmincévenkénti feltámadásából és halálából, filmtörténeti perspektívában nézve ma már egészen érthető, miért nem értek el átütő sikert az időről időre megújuló térhatású próbálkozások. A '20-as években a hang, majd harminc évvel később a szín megjelenése „tökéletesítette” a kétdimenziós film eszköztárát – e kettő olyan effektus, amely magától értetődőbb módon képes Volt beépülni egy történet dramaturgiájába (és persze jóval kisebb költségekkel), mint a háromdimenziós ábrázolás. Ráadásul mind a hang, mind a szín önálló, a társművészetekben már kipróbált dramaturgiai eszköztárat adott a filmalkotók kezébe, míg a 3D kapcsán hasonlóról nem beszélhetünk.

Napjainkban a moziforgalmazás soha nem látott visszaesést mutat, a filmiparnak muszáj tehát előrukkolnia valamivel, ami visszacsábítja a nézőket a vetítőtermekbe.

Nagyon úgy néz ki, hogy ez a valami pedig a háromdimenziós filmek soha nem látott dömpingje lesz, így ha most sem történik meg a 3D-s mozik áttörése, akkor soha. Steven Spielberg cége, a Dreamworks 2009-ben az összes projektjét – mintegy tizenötöt – háromdimenziós technikával készíti, sőt tavalyi legjobbjuk, a Madagaszkár 2 már elsősorban a 3D-s vetítésre specializált IMAX-mozikban aratta sikereit. Bár a költségek még mindig jóval magasabbak, mint egy hagyományos technikával készített film esetében, a digitális technikának köszönhetően lényegesen kisebbek, mint például a '80-as években, az IMAX-mozik születése idején. 

Lassan ideje lenne elgondolkodnunk azon is, milyen dramaturgiai következményei lehetnek a háromdimenziós technikának. A legutóbbi, '80-as években kezdődött 3D-moziláz óta, amelyet leginkább az IMAX-generált, a természetfilmek és egyéb tudományos ismeretterjesztő munkák dominálnak. A budapesti IMAX-moziban is többek között egy dél-afrikai szafariról, a Nemzetközi Űrállomásról, mélytengeri kalandokról vagy éppen Az amerikai autóversenysorozatról, a NASCAR-ról vetítettek filmet. Nem túl vakmerő az a következtetés, hogy az említett alkotások közös nevezője az, hogy rendkívül látványosak, így kiváló alapot szolgáltatnak arra, hogy a 3D-s film mint médium megmutathassa vizuális erejét, lehetőségeit. Nem Volt ez másképp a mozi hőskorában sem; a Lumiere-filmek voltaképpen egy dolgot demonstráltak: a kép mozog. A 3D-filmek pedig szüntelenül azt hajtogatják: a kép térben mozog.

 

Viszont amint ez egyértelművé válik, és már nem csak maga a médium lesz érdekes, azaz a nézők nem elsősorban a látvány szenzációjára gyűlnek, hanem egy konkrét – de nem mellékesen: térhatású – filmre váltanak jegyet, akkor a 3D technika határtalan lehetőségeket kínál a filmesek számára, miközben számtalan elméleti kérdést is felvet. A modern filmelmélet egyik legfontosabb problémája például az, hogy a filmes elbeszélés tere miként épül fel. A kortárs teoretika csúcsszerzőinek számító Kristin Thomson és David Bordwell elmélete szerint  a kétdimenziós film a festészettől kölcsönzött kompozíciós eljárásokkal teremti meg a háromdimenzió, tehát a térbeliség illúzióját. A filmképen voltaképpen minden elem ezt az illúziót szolgálja: a színészek mozgása, a perspektíva, az árnyékok és így tovább. Nos, egy történetmesélő 3D-film egészen más eszközökkel dolgozik. Nem annyira a festészet vagy a fotográfia technikáival operál, mint inkább olyan térbeli és mozgásra épülő művészetekre épít, mint a színház vagy a tánc.

Ha még távolabbra tekintünk, a háromdimenziós film fejlődése két fő irányt vehet – a régi Mélies–Lumiere-féle (látszólagos) ellentétpár leképezéseként. Egyrészt folytatódhat az IMAX-mozikban ma is látható természetfilmekhez hasonló alkotások vetítése, amelynek célja a jövőben is a valóság minél tökéletesebb leképezése lehet. Ezen belül – az igen közeli jövőben – az élő közvetítések jelenthetik az újdonságot. Amerikában a digitális háromdimenziós mozik már élőben adják a legnézettebb sporteseményeket, így aztán a SuperBowl-döntőn is együtt rohanhatunk a csatárral, majd vele együtt öklelhet fel az ellenfél játékosa. 

A másik irány a látványra és játékosságra koncentráló filmkészítés. Először nyilván olyan populáris műfajok keretei között valósulhatnak meg ezek a filmek, mint a sci-fi, a fantasy vagy éppen a musical, amelyekkel a film és a színház régóta kutatott közös nevezője is megteremthető lenne. Ahogy a 3D technológia egyre olcsóbbá válik, úgy az underground művésze(te)k is végre szerepet kaphatnak, amint az 1920-as években a filmet fedezték fel különböző avantgarde alkotók – Epstein, Dalí, Man Ray vagy éppen Moholy-Nagy László, akinek fantáziáját kezdetektől fogva mozgatta a három- (sőt ki tudja, még hány) dimenziós film és az azt vetíteni képes moziterem (amelynek négy falából legalább háromra vetítenek). Moholy a kétdimenziós mozgóképet mindvégig csak egyfajta átmeneti állapotnak tartotta a fotográfia és a többdimenziós mozgókép között. Úgy tűnik, az idő őt igazolja.

 

A kis történelem óra után lássuk mik lesznek 2011 legjobban várt 3D technikával(is) elkészítet filmjei:

Szép kis lista,nem mondom!
Tehát vegyünk szemüveget(3D-set) és mozira fel emberek!


forrás:3dszemuveg.hu





Módosítás dátuma: 2011. január 08. szombat, 17:41
 
Joomla SEF URLs by Artio


Filmcsoportok

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jogi Információk | Médiaajánlat

filmoldal aktuális verziószáma: v1.3.1